27.Rész

2012. márc. 10. 21:43 - írta kellyke08

27.Rész/tesi:az új préda...

(15komi és lesz kövi!)

 

 

 

 

Ismét nekifutásból próbáltam átugrani a rudat, de nem jött össze... pont telibe talált engem. Magyarul: a rúd felszíne péppé zúzta a tojásaimat. És úgy fetrengtem a földön, hogy közben ékességeimet szorongattam. Majd röhögve oda jött hozzám Wilson és szó szerint megrugdosott. És folytatta a kritizálást:

-Ha ha ha! Látom még kisebbek lettek a már alapjába véve extra mini golyóid! Na, de ne szerencsétlenkedj a földön! Álljál föl és ugord át te görény! Ha átugrottad békén hagylak!

Én nehezen feltápászkodtam a földről és megpróbáltam újra. És újra... de még mindig nem tudtam... Egyszerűen túl magasan volt a rúd, képtelenség volt átugranom azt. De folyamatosan próbáltam, hogy végre leszálljon rólam a r*hadék. Bár a rúd átugrásával továbbra is problémáim voltak... egyszerűen lehetetlen volt átugrani azt a sz*rt. De szerencsémre egy időre elment mellőlem! Most ment a dagadékot csesztetni. Szerencsétlen épp a padon ült és próbálta kiheverni a sok fekvőtámaszt, mikor megjelent Wilson előtte és egy hatalmasat belefújt a sípjába. A dagi annyira megijedt, hogy nyomban behugyozott. És próbálgatta a kezével takargatni a gatyáján tökéletesen látszódó nyomot, de Wilson rögtön rá jött a dologra és talált egy témát a dagi szadizására.

-Na mi van húsgombóc? Kijött a narancslé?

A dagi csak takargatta ijedten a foltot és semmit se szólt. A tesitanár pedig folytatta:

-Mit takargatod? Olyan hülyének nézel, hogy nem látom, hogy behugyoztál te beszari?

A dagi még mindig nem szólt semmit...

-Te szarházi! Mért nem válaszolsz ha kérdezlek?

Üvöltötte a dagadék képébe teljes torokból a r*hadék. A dagi pedig elkezdett sírni.

-Mért nem válaszolsz?!

Kérdezte még egyszer. De a dagi szeméből a könnyek csak úgy zuhogtak és nem mert válaszolni sem.

-Mért nem válaszolsz te gyáva féreg?!

Üvöltötte még jobban, de már dühből és méregből Wilson... A dagi pedig minden erejét összeszedve kinyögött egy mondatot:

-Nem tudom.

-Mért?!

-Nem tudom.

-Mért nem tudod? Adj már egy normális választ te elcseszett kölök, de most azonnal!

A dagi már egyáltalán nem tudott beszélni és úgy remegett, hogy az leírhatatlan/elmondhatatlan. De én már ezt tovább nem bírtam nézni....

-Hagyja békén őt maga f*szkalap!

Ordítottam rá Wilsonra, aki amint ezt meghallotta rögtön hozzám jött és úgy pofán b*szott, hogy már az orrom is vérzett.

-Na, te kis k*rva! Had lássam, hogy ugrod át azt a k*baszott rudat!

Minden erőmet összeszedve ismét nekifutásból indultam átugrani a rudat... és egy érdekes dolog történt: sikerült! Nagyon örültem és Wilson elé álltam büszkén.

-Átugrottam! Úgyhogy leszállhat rólam!

-Csak szeretnéd!

-Mi van? Megígérte, hogyha átugrom akkor békén hagy!

-Hazudtam!

26.Rész

2012. márc. 6. 20:06 - írta kellyke08

26.Rész/tesi óra: a kínzások sora...

(Max. 10komi és lesz kövi ;))

 

 

 

Komolyan úgy éreztem magam, mintha egy kínzáson vennék részt a Fűrész című filmben. Csak itt a tesitanár "kedvessége" szinte csak rám és szerencsétlen dagi gyerekre terjedt ki. De hát nem tudtam mit tenni, olyan voltam mint egy kis aranyhal a körakváriumban... a szabadulásra abban a helyzetben nem volt lehetőségem. Szóval felhúztam a gatyámat és hátrább mentem és nekifutásból igyekeztem valahogy átcsinálni magamat (átugrani) a rúd másik oldalára. De mind hiába... hiába az igyekezetem. Szépen nekimentem a rúd egyik tartójának, ami kőkemény vasból készült. Ekkor Wilsonból előjött a röhögőgörcs. Úgy nevetett rajtam, hogy tíz percig csak ez játszódott le az agyamban, ez az ördögi röhögés... amire csak ez a sátánfajzat volt képes. De hamarosan véget ért ez is. És elém lépett, majd a fülemtől pár centire megfújta a sípját. Azt hittem ott őrülök meg, egész torokból fújta azt a sz*rt. Ez eltartott öt percig, de ha nem lett volna óra a teremben megsaccoltam volna, hogy húsz percig fújta.

-Na mi van kislány? Ennyi telik tőled? Hosszú haj, rövid ész!

Erre a kérdésre olyan válasz nem létezett ami után nem úsztam volna meg a következményeket, ezért csak tűrtem és tűrtem. Majd még közelebb jött felém és folytatta a gúnyolódás és végigalázás sorozatát...

-Mért nem tudja átugrani a rudat? Netán menstruációs problémája akadt vagy csak félti a kis nokedlijét, amivel tán még egy csajt sem b*szott meg rendesen? Vagy mi a problémája Adam úrfinak vagy mondjam inkább úgy, hogy a kisasszonynak? Végül is magára az jobban illene, nem de?

Ezt már nem bírtam tovább... engem senki sem sértegethet csak úgy! És beleüvöltöttem az órájába, de kegyetlenül:

-Pofa be! Maga szadista sátánvérű barom!

Nem tudtam, hogy voltam képes mind ezt a képébe ordítani, de megtettem... de a következményekkel elfelejtettem számolni. A f*szi feje vérpirossá vált, a szemei mellett lévő erek felduzzadtak, a szemei pedig olyan szinten nyitva voltak, hogy azt már nem tudom elmondani sem, leírni sem. És a r*hadék megragadta a fejemet és mindenki szeme láttára tízszer (nem gyengén) tiszta erőből a rúdnak a tartójához verte. Majd egy akkora pofont, vagy mondjuk/írjuk inkább úgy, hogy akkora pofán b*szást kaptam, hogy védtelenül a parkettára omlottam. Az arcom égett az ütéstől, éreztem a r*hadék minden egyes ujjának helyét. És ijedten nyúltam a homlokomhoz ami a legjobban fájt... véres volt, a lefolyó vértől az egész arcom véres is lett. Szörnyű érzés volt, a sokktól sokáig a földön hevertem... Wilson meg mosolyogva nézte a szenvedésemet. Majd ismét nekikezdett:

-Na, gyerünk! Ugord már át kislány!

És a hajamnál fogva felrángatott és kénytelen voltam még egyszer megpróbálni az átugrását...

9.Rész

2012. jan. 15. 13:36 - írta kellyke08

9.Rész/Josh: tanárnő csábítási kísérlet

(Komi lesz, rész is lesz... komi nem, akkor rész sem:)

(ÉS NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM MINDENKINEK A BIZTATÓ ÉS ARANYOS KOMIKAT!!!♥♥♥)

 

 

Úgy érezte magát, mintha csak egy kivégzésen venne részt, úgy mint áldozat... Ezt a nő is látta rajta és megkönnyült szívvel arcáról eltüntetve a szigor és a düh maradványait, nekikezdett.

-Brian, nem kell azt megmagyaráznod, hogy mért állt a farkad...

Fél percre Brian levetkőzte félelmét, majd ezt látva a tanárnő folyatta, de nem úgy, mint ahogy a srác várta volna:

-Na melyik csajszira állt fel?

Kérdezte tőle mosolyogva a nő. Brian feje rögtön bepirosodott, bizonyára kellemetlen helyzetben érezhette magát... nem is merte megmondani az igazat.

-Hát folyosón jövet egy lány megtetszett...

-Na nem mondod! És, hogy nézett ki a lány?

-Hááát...

-Szép ruhában volt?

-Hát tudja nem a ruha teszi az embert... én tök mást néztem rajta...

A tanárnő erre visszavett a kíváncsiságából:

-Te se vagy különb, mint a többi férfi...

Brian vett egy nagy levegőt, majd a tanárnő folytatta.

-Veled egyenlőre nagy probléma még nem volt, és ne is legyen! El mehetsz, én küldd be Josht!

-Oké.

Mondta és felállt a székből és mondta Joshnak, hogy a matektanárnő várja őt az irodájában... ő be is ment oda. De ő nem a nő elé, hanem a mellette lévő székre ült le. A tanárnő rákezdett:

-Na, ilyen sem volt még!

-Mi nem volt még drágaságom?

Hízelgett neki Josh.

-Hát az, hogy egy diák egy ilyen helyzetben mellém mert volna ülni és drágámnak hívni.

-Hát tudja én heteró vagyok, nem homó!

A tanárnő ezen elvigyorodott.

-Hát azt rögtön gondoltam!

-Meg hát maga drága, nem olcsó lotyónak tűnik!

-Hát nem is vagyok az, tudod engem ki kell érdemelni!

-Nem megy nokedlire mi?

-Tessék?

-Maga a hosszú és egyben vastagot szeretni, ugye?

-Hogy mi van? Mit akarsz ezzel mondani?

-Upsz... úgy értem, hogy maga tényleg nem semmi egy nő!

-Ja, értem. Hát nem vagyok az!

Ekkorra Josh keze már a tanárnő combján volt...

-Tudja ma délután ötkor elmegyünk egy kis tisztásra, ahol csak mi vagyunk és a természet! Adam, Brian és én. Nincs kedve velünk tartani?

-Hát nem hinném, hogy van rá időm.

-Jajj ne, ne mondjon ilyet! Már kezd kettéhasadni a szívem!

-Jól van na... akkor megyek én is!

-Ó köszönöm! Maga az én szívsebészem! Már is egyben érzem a szívemet, köszönöm!

-Akkor, majd gyertek értem ide kocsival! Ja, és majd nem elfelejtettem mondani, tanórán ne sz*pasd magad!

-Rendben van!

Pattant fel a székről Josh, majd kézen csókolta a nőt és rákacsintott, s már ott sem volt. Visszajött hozzánk. Mi már rég a folyosón vártuk a falnak támaszkodva.

-Na mi tartott ennyi ideig?

Kérdeztem tőle. Josh titokzatosan csak ennyit mondott:

-Megbeszéltem az új csajommal, hogy őt is visszük a tisztásra...

-Milyen új csajod?

-Tudod gömbölyű fenék és gömbölyű mell kombináció egy pici ruhába bezárva.

-Na, de ki az?

-Majd meglátjátok!

Mondta nekünk. Ehhez Brian hozzá fűtött egy mondatot:

-Egy kurva. Ugye?

-Nem.

-Hippi csaj?

-Nem. Majd meglátod!

Mondta. És elsétált mellettünk fülig érő szájjal. Brian rögtön a fülembe súgta:

-Hé, ez valamire készül!