
35.Rész/felvilágosító óra: Ron magyarázkodik
(5komi és lesz kövi)
Az okos rémülten elkezdett mentegetőzni, avagy nem létező hülyeségeket hordott össze-vissza, de viszont ez számomra jól jött, hisz ez javította az önértékelésemet, hisz én 100%, hogy nem ilyen f*szságokat hordtam volna össze, hanem egy hihető sztorival rukkoltam volna elő, mert ez az egy dolog volt amiben okosabb voltam, mint ez a gyíkfing. De igazából segíthettem is volna neki kimászni ebből az egészből, de igazából lesz*rtam, mert ő is már egy csomószor lesz*rt engem amikor szükségem lett volna rá, hogy megírja helyettem a dogákat, házikat... És ott volt, hogy segítse? Nem, mert neki a többi gyík feltalálásai fontosabbnak tűntek, mint én, aki már öt tantárgyból már év végén bukásra áll. Szóval a lényeg az volt, hogy még ő mentegetőzött és próbálta megmagyarázni a dogokat, addig mi ott röhögtünk a háta mögött tiszta tüdőből.
-Mélyen tisztelt tanárnő, ez a nővérem tangája tetszik lenni, nem az öné!
-Azt hiszed, hogy ma jöttem le a falvédőről kisfiam? Ennyire hülyének nézel? Neked nincs is nővéred!
-Jajj, akarom mondani, hogy az édesanyámé!
-Nem hinném, hogy ez ráférne anyádra... Fölösleges magyarázkodnod, inkább az igazat mondjad!
Ekkor abbahagyta a hazudozást s elkezdte az igaz sztori elmesélését...
-Hát kérem az úgy volt, hogy szünetben rám jött a szükség és elmentem wc-re. S miután elvégeztem a dolgomat, megragadta a szememet egy gyönyörű női tanga, ami az egyik wc fülkénél hevert egyes egyedül, gazda nélkül és hát nagyon megtetszett. És azon kezdtem el fantáziálni, hogy milyen érzés lehet egy ilyet felvenni és hát fel is próbáltam...
Ekkor jött az a kérdés a tanárnőtől amire senki sem számított ebben a szituációban:
-És milyen érzés volt?
Na, ekkor mi már készek voltunk, egymást próbáltuk támasztgatni, hogy hasra ne esünk a röhögőgörcskor ami akkor jött ránk, de kegyetlenül. De az igazi kib*szott nagy görcs csak akkor jött ránk, amikor a zsenike válaszolt is a kérdésre teljes mértékben őszintén:
-Nem rossz, nem rossz... de elől lehetne kicsikét nagyobb, mert a büszkeségemre nincs jó hatással. Hátul meg olyan, mintha valaki turkálna a popómban, de amúgy nem olyan rossz...
-Rendben értem Ron, értem, de azért azt nem kértem, hogy ilyen részletes légy!
-Elnézést tanárnő...
Mondta és elkezdte lehúzni magáról a tangát, s folytatta:
-Mindjárt vissza is adom, amit elhagyott...
De mielőtt levette volna a tanárnő félbeszakította:
-A tiéd lehet, megtarthatod!
Erre az okos Ron meglepődötten ezt nyögte ki.
-Ahogy gondolja.
S visszaráncigálta azt is s a nadrágját is, majd visszavette a kockás ingét és elindult az ajtó felé...
-De még nincs ám vége az órának!
Szólt rá a nő.
-De én elszeretnék menni, mindenki rajtam röhög... nem jó érzés.

33.Rész/felvilágosító óra: kicsit máshogy...
(16komi és lesz új rész)
Brian szóhoz se jutott hirtelen én meg egy laza kis röhögőgörcsöt kaptam, ennek köszönhetően egy normális szót sem tudtam mondani, csak erősen megragadtam az asztalomat, hogy a nagy nevetésben le ne essek a székről. Csak Josh tudott válaszolni, teljes mértékben felháborodva:
-Ez a b*zeráns balfék leakarja sz*pni a br*neremet! Ez meg van hibbanva! Csináljon már ezzel a kreténnel valamit!
Ordította, de a tanárnő csak röhögött. Josh pedig folytatta...
-Ne csak tátsa azt a retkes p*fáját b*ssza meg! Komoly sz*rban vagyok, húzzon már ki innét!
Ekkor a tanárnő felhívta a gimi igazgatóját és elmondta, hogy mi a szitu és már jött is két kopasz fejű biztonsági ember vagy mi és elhurcoltál Brianékat az igazgatói irodába. Én pedig még mindig röhögtem, mint a fakutya. Nagy "mázlimra" nem csak a székkel együtt zuhantam a földre, hanem az asztallal együtt is amit erősen fogtam, remélve, hogy akkor ez a baki nem történik meg, de hát tévedtem. Egy nagy puffanás kellett és mindenki engem kezdett el bámulni, ahogy még a földön fetrengve is nevetek... ezt természetesen mindenki viccesnek találta a helyzetemet, kivéve a dirit. Az rögtön megragadta a fülemet, s annál fogva fölhúzott és rám kiabált...
-Adam! Most rögtön hagyd abba ezt a hülye nevetést és állítsad fel a székedet és az asztalodat! Mit képzelsz magadról? Nem kocsmában vagy, hanem gimnáziumban, ahol tanulni kell, nem hülyéskedni!
Nem bírtam ki, hogy ne vágjak neki vissza...
-Hát pedig amint láttam magácskának is tetszett Brianék ügye!
-Na, most azonnal fejezd ezt abba!
-Jól van már! Nem vagyok sík hülye, értek a szóból és szót is fogadok, amint maga beismeri, hogy ez tényleg vicces volt!
S elkezdődött a tanárnő kontra én című farkasszem nézés. De végül beismerte:
-Rendben, legyen neked igazad, de csak most az egyszer!
Én pedig elégedett p*fával felállítottam az asztalomat és a székemet is. A tanárnő pedig folytatta a felvilágosítást. De előbb lekapcsolta a villanyt, s elhúzta függönyöket, hogy a kivetítés tökéletes legyen... A lényeg igazából az volt, hogy háttal volt nekünk, így mi azt csinálhattuk amit akartunk, persze azért meg voltak a határok, én pedig közel voltam ahhoz, hogy kib*sznak a gimiből, ezért visszafogtam magam és próbáltam arra koncentrálni amiket a tanárnő mondott. Majdnem
elaludtam. De egy különös dolog megragadta a szememet mikor hátrafordultam, hogy megnézzem, hogy a többiek mit csinálnak... És mit látok vajon? Mindenki leghátul a földön ülve üvegezik. Gondoltam én sem maradok ki ebből a mókából és
természetesen beszálltam. Szerencsére nem felém fordult a sörösüveg szája, hanem az osztály nagyokosa felé, akinek a feladatát én találhattam ki. Nekem már be is ugrott betegebnél betegebb ötlet. És már közöltem is vele, hogy mit kell tennie, mindenki nagy örömére:
-Vágd le a lábadon lévő egyik kisujjadat!
+Napi vicc:
Fiú:
-Ne vedd komolyan, hogy futottam utánad, futok én a focilabda után is, aztán belerúgok!
Lány:
-Te se vedd komolyan, hogy odavoltam érted. Odavoltam én már egy cipőért is, aztán felpróbáltam sokkal jobbakat!
:D
+A költeményem amit 46másodperc alatt megírtam:
Beléd megy a f*szom,
Erre most ráb*szol,
te tetves kis k*rva,
kib*szlak az útra,
ott majd tántoroghatsz,
míg a sarkad bírja,
én lesz*rom,
lehet bármi is a bajod!
(xD Ezt érdemes a Google fordítóba beírni ha unatkoztok :DD)
32.Rész/felvilágosító óra: a kezdet
(15 komi és lesz kövi)
Brian nem felelt Josh kérdésére semmit, csak mosolygott és belecsípett a fiú seggébe, majd puszit dobott neki. Ezután Josh arcáról eltűnt a nagyképű mosoly és elkezdett hátrálni. Ekkor már úgy érezte Brian, hogy itt a méltó alkalom válaszolnia a kérdésre:
-Odavagyok érted baby!
S rá is kacsintott, amitől Josh még nagyobb frászt kapott és ijedten rohant be az osztályterembe. Brian és a barátja velem együtt meg csak röhögött. Elég vicces volt megrémülve látni Josht, pedig Brian nem is gondolta azt komolyan amit neki mondott, csak úgy gondolta kicsit pesz*patja. Na, de nem sokáig tartott az öröm, mert elérkezett a csöngetés ideje és mindenki elkezdett loholni a termébe. Szóval a folyosó nagy versenypályává alakult át ekkor, s mi is elindultunk a termünkbe. Brian gyorsan elbúcsúzott a pasijától, aki másik osztályba járt és ő is bejött velem a terembe. Leültünk, egyértelműen az utolsó padokat stoppoltuk le, hisz azok szinte már a törzshelyünkké váltak, Joshnak, Briannak és nekem. Szóval kb. 10 percig kempingeztünk ott hátul, vagyis csak addig amíg be nem esett az ajtón egy ismeretlen vörös hajú, szemüveges, de szép nő, akinek mindkét keze televolt kis mappákkal. Maga után becsapta az ajtót és sietve ledobta a tanáriasztalra a mappáit. A teremben pedig csend lett rögtön. S elkezdte:
-Sziasztok diákok! Én Mya vagyok, és azért jöttem most ide, hogy felvilágosítsalak benneteket a kapcsolatokról és a szexről!
Ekkor mindenki elkezdett sunyiban röhögni az orra alatt, minket is beleértve. Mi hárman hátul szinte már sírtunk a nevetéstől, hogy mi fog itt aztán történni. Ez fel is tűnt neki...
-Mi olyan nevetséges ezen? Gyertek töltsétek meg az első padokat, gyerünk! Ott hátul nem fogtok látni!
-Igenis tanárnő!
Mondtuk röhögve és leültünk az első padokba, amik szinte mindig üresek voltak, hisz ki volt olyan hülye, hogy rögvest a tanár elé üljön, hogy aztán észrevegye az, hogy puskázik... Szóval neki is kezdett a nő. Az egyik mappából kivett egy lemezt, amit

a laptopba helyezett, amit összekapcsolt a kivetítővel és a fehér vászonra kivetített egy hatalmas fekete péniszt, álló pozícióban. Ekkor az osztályban a csajok teljesen be lettek gerjedve, hisz úgy nézték azt, mintha ő lenne a megváltó, a király. Mi pedig röhögtünk és összesúgtunk minden félét, miközben a tanárnő a magömlésről meg mi a f*szomról beszélt...
-Hallod Brian, ez hatalmas, ez tuti nem emberé!
Súgtam röhögve neki.
-Ez egy feketéé, az tuti, nekik ekkora!
Súgta vissza nekem. Erre megszólalt Josh is felháborodva.
-B*szki, ez még az enyémnél is nagyobb, ez már nem érvényes, de fogadjuk, hogy nincs benne annyi sperma, mint az enyémben!
Brian pedig folytatta a szivatást:
-Mutasd meg Josh, egyetlen szívem-lelkem a tiédet és megmondom, hogy melyikben van a több sperma!
-Sz*pd le a f*szom, te hülye b*zi!
Mondta Josh ironizálva, de a következményekkel nem számolt...
-Oké, vedd csak elő a Jancsit, majd én bekapom!
-Mi a ...?
Be se tudta rendesen fejezni a mondatát Josh, de már Brian kezdte is kihalászni a f*rkát. Josh pedig erősen tiltakozott, de Brian nem engedett...
-Mit csináltok ott?!
Szólt rájuk a tanárnő.
*****************************************************************************
*****************************************************************************
*** Díj ***
![]()
Szabályok:
Tedd ki a képet: -Megvolt.
Köszönd meg annak akitől kaptad: -Nagyon szépen köszönöm DarkDevil & Unnieee !!! ((:
Írj magadról tíz dolgot:
-Kicsit filmbuzi xD
-Cuki vagyok :D
-Barátságos és szeretetreméltó (:
-Tökéletes csaló xD legyen az kártya/társas vagy akármilyen játék is :D
-Matekhoz hülye o.O
-Képes vagyok majd nem egész nap 11 centis magassarkúban mászkálni+futni xD
-Őszinte és vidám természetű ember vagyok, na és persze nyugodt, mint a tejberizs :DD
-8 éves akarok lenni!
-I love fucking good koncerts (L)
-Utálom a sárga+bili kék színű cuccokat -,-
Küld tovább 6 helyett 4 emberkének:
-nyuszi_girl (tudom, hogy nincs blogod és nem tudod kitenni, de attól még küldök neked egyet, mert baromira bírlak ((: )
-Unnieee (szerintem már tudod, hogy mért kapod :D Az előzőbe már kifejtettem :))
-DarkDevil (szerintem te is sejtheted, hogy mért kapod :D)
-Kicsi_Hell (marhára csípem a bejegyzéseidet, főleg azért, mert egyediek és jól kivannak fejezve a mondataid és jó olvasni őket :))
Bejegyzés a blogjukon:
-Hamarosan ;)
A 30., VAGYIS A 3.JUBILEUMI RÉSZ!!!
30.Rész/faggatások, keresések és a " meglepetések "
(Max 30 komi és lesz kövi!!! ;))
-Mi az, hogy eltűnt?!
Háborodott fel a nő.
-Tudod az azt jelenti, hogy nincs meg!
Próbált Josh parodizálni, kevés sikerrel...
-Tudom, hogy mit jelent! De akkor is, hogy lehet az, hogy eltűnt? Nem kerestétek? Lehet, hogy komoly baja van! És ha megsérült? Remélem nem az esti dolog miatt tűnt el...
Az utolsó mondatra gyorsan felkaptam a fejemet.
-Ezt hogy érted? Mi a f*sz történt tegnap este?
-Hát izé...
-Ne izézzál b*zdmeg! Nyögd ki!
-Jól van... nagyon szép este volt, Brian hazakísért és hát én szerettem volna ha nem kísér be, mert nem akartam, hogy ez a dolog megtörténjen, de...
Nem bírtam a halandzsa szöveget ezért közbevágtam idegesen:
-A lényeget mondd bakker!
-Jó! Szóval bekísért a házba és észrevett minket a barátom... Brian pedig kiakadt...
-Mekkora egy büdös k*rva vagy! És mégis milyen " barát " ha kérdezhetem?!
-Inkább szexpartner...
-Még jobb mondhatom!
-És egy sz*pást mennyiért vállalsz?
Vajon ki szólalt meg? Hát Josh, és már tolta is le a sliccét. De én most egyáltalán nem voltam jókedvemben ezért ezt ordítottam a képébe:
-Ha nem bírsz komoly lenni egy kib*szott percre se Josh, akkor tudod mit? Húzz el a jó büdös francba! És ezt most véresen komolyan mondom!
Josh erre fölhúzta a sliccét és elindult haza, csak ennyit kiabált vissza:
-Utállak!
De én ezt nem vettem komolyan, igazából lesz*rtam. Abban a pillanatban csak az érdekelt, hogy megtudjam, hol lehet Brian, a legjobb barátom. Josh vicceinek és perverzségének itt és most úgy éreztem, hogy nincs helye. Még csak hátra se nézett, csak úgy elment zsebre vágott kezekkel.De én nem tétováztam tovább, rögtön folytattam a nő faggatását, hátha kiderül, hogy Brian hova mehetett.
-És nem mondott semmi olyat, hogy hova megy?
-Nem... csak becsapta maga után az ajtót és ennyi.
Egy dőre úgy tűnt, hogy fölöslegesen próbálkoztam a faggatással, de bevillant valami!
-Nem lehet, hogy Brian otthon van?
-Nem tudom... erre még nem is gondoltam! De igyekezzünk akkor, keressük meg!
És elindultunk Brianék háza felé. Miközben mentünk az utcán folyamatosan Briant

kerestük a szemünkkel, hátha valahol felbukkan, mert hát azért annyira nem voltunk benne biztosak, hogy otthon van... Szóval egy óra alatt értünk Brianék házához. Bekopogtunk. Az ajtót senki sem nyitotta ki, és zárva is volt. Így hát nem tudtunk mit tenni, bemásztunk a nyitott ablakon, ugyanis Brianéknál szinte mindig nyitva voltak az ablakok, mert ő is és az apja is kemény drogfüggő, de egyikőjük sem szereti a cigi füstjének szagát, ezért annak " távoznia kell " a házból. A lényegre térve: bemásztunk az ablakon és én már úgy megszokásból indultam a pincébe Emmával együtt, ahol általában nagy dobozokban feküdtek a különféle drogok... a marihuánától az LSD-ig ott minden megtalálható volt. De minket elsősorban csakis az érdekelt, hogy Briant megtaláljuk ezért különösebben nem vetettünk szemet a dobozok tartalmára. Csak mentünk és mentünk a nagy pincében a dobozvárak között, remélve, hogy élve megleljük barátunkat. De nem jutottunk semmire... végig mentünk... de Brian sehol. Ekkor elkezdtük nyitogatni a dobozokat hátha valamelyikben fekszik. És miközben a dobozokba nézelődtünk be, meghallottunk egy nagy nyögést... ez egy nő hangja volt. Majd azt hallottuk, hogy egy nő ezt üvölti:
-Nyomjad belém drága!
Elég egyértelmű volt az egész! Fel is csillant a szemünk... valószínűleg éppen Brian b*sz egy csajt, mert azt a fájdalmat akarja a tanárnőnek okozni amit ő tett vele. Így hát Emma és én robogtunk is már föl a padlásra, ahonnan a hangok jöttek. Felmentünk. Már csak egy ajtó választott el minket Briantől és a csajtól akit éppen kúrt. Szóval először bekopogtunk, de senki nem mondott semmit, csak a csaj nyögött jó hangosan. Ezért csak úgy kinyitottuk az ajtót... ez egy csalódás volt... az ágyban egy ötven fölötti nő vonyított, miközben Brian apja verte hozzá a f*szát. Vagyis: undorító látvány volt és még Briant sem találtuk meg. De én minden bátorságomat összeszedve Brian apjához mentem aki úgy csapkodta a kígyóját, hogy szerintem föl sem tűnt neki, hogy bementünk... vagy csak be volt szívva rendesen. Tehát odamentem hozzá és megböktem a mutató ujjammal a hátát, mire ő abbahagyta a hadonászást és felém fordult, ezt kérdezve:
-Mi a hézag Adam fiú?
-Nem tudja hol van a fia?
-A kicsi vagy a nagy?
-Hogy érti, hogy a kicsi vagy a nagy?
-Hát úgy kedves barátom, hogy Brian vagy a kicsi fiú akit éppen most csinálok ezzel az elbűvölő nővel?
-Maga nem házas?
-Má vagy tíz éve meghalt az asszony... túl mohó volt a drogok terén!
-Értem... szóval Brian hol van?
-Hát a gimnáziumban!
-Az lehetetlen!
Vágtam rá rögtön és szóhoz sem juttattam Brian apját, hisz folytattam...
-Most nemrég, olyan két órával ezelőtt voltunk benn a gimiben és Brian nem volt ott!
-Mivel most, nem rég indult el oda!
-Ja...
Mondtam, és megragadtam Emma felkarját és ezt kiáltottam:
-Irány a gimi!
És köszönés nélkül, szinte szélsebesen száguldottam le a lépcsőn a nőt magammal húzva, akárcsak egy kutya lenne. De ő nem szólt semmit, csak próbálta velem tartani a tempót az utcán, de megtorpant és levette a karjáról a kezemet.
-Mi van? Nem jössz?
-Azt mondtam az igazgatónak, hogy rosszul vagyok... szóval nem tűrné jó szemmel, ha csak úgy beállítanék...
-Rendben... te tudod!
És otthagytam a tanárnőt. Szaladtam ahogy csak tudtam egyenesen a gimnáziumba régi, öreg haveromhoz. Már bent is voltam a gimiben... úgy néz ki most csengettek ki. Minden diák a folyosón kevergett, dumálgatott, csajozott, pasizott, akinek ami jólesett. S miközben Briant keresgettem a sok ember között, megláttam egy gyönyörű fekete szemű, fekete hajú lányt. Na hát én rögtön szerelmes lettem belé. És ő is észrevett engem, egy kicsit szemezgettünk a folyosón, de nem sokáig, mert a lány háta mögött megjelent egy fiú... nem láttam ki az, de rögtön lesmárolta.

Csak annyit éreztem, hogy a szívem romokban hever egy olyan lány miatt akit bár életemben most láttam először és még a nevét se tudtam, de egyben biztos voltam: van fiúja! Szóval rendesen elkeseredtem. De miközben smároltak a fiú rám kacsintott... ezt nemértettem és jobban megnéztem ki az... Josh volt! A " cső, elvettem a női ideálodat, ma este meg is tömöm " típusú Josh kacsintás volt az! És a szomorúságomat rögtön felváltotta a düh! De ez csak addig tartott (vagyis pár másodpercig) amíg meg nem pillantottam Brian, aki egy srác kezét fogva jött felém...
29.Rész/az igazság néha fáj...
(10komi és lesz 30.(NAGY) Rész! ;))
Először majdnem kétségbeesett, hogy meggyilkolták a gimnázium kertészét és indult is volna értesíteni erről mindenkit, de megpillantott a földön egy marihuánás cigit. Felvette, hogy közelről is megnézhesse... a marihuána levelek egy kis papírszeletbe voltak begyömöszölve. A tanárnő kibontotta a papírt ami tele volt írva minden félékkel.
-Megismerem az írását... ez Brian! Ők tették!
Mondta és a mélyen a zsebébe dugta a lapot. És folytatta a magában beszélést.
-Ezt titokban kell tartanom! Kicsit mélyebbre nyomom a hullát, ezt senki sem veheti észre még a végén Brianek baja esik!
És addig taposta rá a földet amíg tökéletesen be nem fedte az a kertész holttestét és bement a táskájáért. Már kifelé igyekezett a gimiből amikor az igazgató észrevette, hogy valahova nagyon siet, és leszólította.
-Hova igyekszik olyan sebesen Emma?
A nő egy percre megtorpant és az igazgatóhoz lépett.
-Hát... izé... nagyon rosszul vagyok!
-Na nem mondja! Eddig minden rendben volt!
Emma gyorsan megbökte a kézfejét a táskáján lévő kitűző hegyes végével, amikor az igazgató éppen a szemébe nézett. S mutatta vérző kézfejét neki.
-Épp kint voltam és kerestem Adaméket amikor valamilyen rovar/bogár megcsípte a kezemet...
-Uhh! Akkor siessen haza, nehogy valami történjen magával!
-Rendben, köszönöm! Akkor szaladok is!
Mondta és rohant is ahogy tudott Brian keresésére. Futás közben megtalálta Josht és engem kimerülten a verekedésből lábadozva és botladozva a zsákutcában... olyanok lehettünk számára mint a zombik, de mi tagadás? Úgy is éreztük magunkat! A parasztkölkök levert testei között járkáltunk, de nem tudtuk miért. A lényeg, hogy meglátott minket és mi is őt. S rögtön szinte majdnem sírva a vállamra omlott (persze nem szó szerint)! Én nem értettem mi baja...
-Mi a szitu?
Kérdeztem tőle.
-Tényleg ti öltétek meg a kertész?
-Melyiket?
-Hogy mi van?! Többet is öltetek?
Szált le rögvest a vállamról ijedten.
-Dehogy, csak szivatlak!
-De ti öltétek meg?
-Igen, de ugye más erről nem tud?
-Nem, és nem is fogom elmondani senkinek!
-Azt ajánlom is!
-Na, és Brian hol van?
Nem akartam vele közölni a rossz hírt, hogy drogosan elszökött és fogalmunk sincs hol lehet... Ezt észre vette, s Joshra pillantott, hátha belőle ki tud valamit szedni, de ő elterelte a beszélgetést más irányba a maga sajátos stílusával...
-Most nem rég b*sztál? Csak mert a szokásosnál is feszesebb a segged.
-Hagyjál te perverz barom! Azt mond meg hol van Brian!
-Mondtam már, hogy a cerkám már bemelegített tesi órán? Van ám neki külön egy kis súlyzója!
-Álljál már le! Hol van Brian?!
Én már nem bírtam tovább idegileg a tanárnő hisztizését és Josh udvarlási szokásait, ezért kinyögtem:
-Brian eltűnt!
28.Rész/a lógás végzete
(15 komi és lesz kövi! ;))
-Hogy a f*szba lehet maga ilyen egy roh*dt szemét fazon?!
Ordítottam mélyen a képébe... de ő csak mosolygott és még ki nem csöngettek, addig a fülemtől pár centire fújta a sípját megállás nélkül, majd miután kicsöngettek lekevert nekem ismét egy pofont és ezt mondta:
-Ne legyél ennyire kis pöcs!
Én voltam az első aki gyorsan kiosont a tesiteremből, mert már nem bírtam ezt a f*szfejt idegileg és lemostam a képemről a vért, s átöltöztem és kiszöktem volna a suliból, de Josh megállított.
-Mit sunyítasz Adam?
-Elhúzok erről a lepratelepről... f*szom ki van ettől a helytől... plusz ez a tesi óra elb*szta az egész napomat!
-Ezt te most komolyan gondoltad?
Nézett rám pókerarccal Josh. Én erről nem sok mindent tudtam leolvasni és elbizonytalanodtam. S ezt kérdeztem tőle:
-Mit?
-Azt, hogy nélkülem lógsz el!
Na, ekkor volt az a pillanat amikor felsóhajtottam és az idegességem a felére csökkent. Szóval kifutottunk gyorsan és elővigyázatosan az udvarra és ki az utcára... már csak húsz percet kellett futnunk a sulitól lévő ellentétes irányba,
hogy végre biztonságban érezhessük magunkat. És végül is egy ismeretlen zsákutcában kötöttünk ki. Egy ideig csodálkoztunk, hogy most hol a francban vagyunk, de nem sokáig... megjelent ugyanis öt farmerdzsekis paraszt kölök.
-Hát ti meg mi a macskaf*szát kerestek itt? Ez itt a mi területünk!
Szólalt meg a vörös hajú, aki a banda vezére lehetett, mert ő volt a legmagasabb. De a kérdésre nem én, hanem Josh válaszolt:
-Anyádf*szát keressük! Hogy jól megrakjuk!
Erre az öt paraszt kölök gyorsan felkapta a vizet és a csizmájukból kihúztak egy-egy botot. És mérgesen indultak felénk. Mi kicsit besz*rtunk, ugyanis az alsógatyánkban lévő "boton" kívül más fegyverünk nem volt... így addig hátráltunk míg a zsákutca falának nem ütközött a hátunk. Majd egyszerre minden felgyorsult és egy verekedés keletkezett... miközben a zsákutcában bunyóztunk Joshsal, addig a gimiben a tanárok a keresésünkre indultak. Bent és kint is egyaránt kerestek minket. S egyszer csak az udvar hátuljában megpillantott a matektanárnő egy földből kilógó véres sapkát...
27.Rész/tesi:az új préda...
(15komi és lesz kövi!)
Ismét nekifutásból próbáltam átugrani a rudat, de nem jött össze... pont telibe talált engem. Magyarul: a rúd felszíne péppé zúzta a tojásaimat. És úgy fetrengtem a földön, hogy közben ékességeimet szorongattam. Majd röhögve oda jött hozzám Wilson és szó szerint megrugdosott. És folytatta a kritizálást:
-Ha ha ha! Látom még kisebbek lettek a már alapjába véve extra mini golyóid! Na, de ne szerencsétlenkedj a földön! Álljál föl és ugord át te görény! Ha átugrottad békén hagylak!
Én nehezen feltápászkodtam a földről és megpróbáltam újra. És újra... de még mindig nem tudtam... Egyszerűen túl magasan volt a rúd, képtelenség volt átugranom azt. De folyamatosan próbáltam, hogy végre leszálljon rólam a r*hadék. Bár a rúd átugrásával továbbra is problémáim voltak... egyszerűen lehetetlen volt átugrani azt a sz*rt. De szerencsémre egy időre elment mellőlem! Most ment a dagadékot csesztetni. Szerencsétlen épp a padon ült és próbálta kiheverni a sok fekvőtámaszt, mikor megjelent Wilson előtte és egy hatalmasat belefújt a sípjába. A dagi annyira megijedt, hogy nyomban behugyozott. És próbálgatta a kezével takargatni a gatyáján tökéletesen látszódó nyomot, de Wilson rögtön rá jött a dologra és talált egy témát a dagi szadizására.

-Na mi van húsgombóc? Kijött a narancslé?
A dagi csak takargatta ijedten a foltot és semmit se szólt. A tesitanár pedig folytatta:
-Mit takargatod? Olyan hülyének nézel, hogy nem látom, hogy behugyoztál te beszari?
A dagi még mindig nem szólt semmit...
-Te szarházi! Mért nem válaszolsz ha kérdezlek?
Üvöltötte a dagadék képébe teljes torokból a r*hadék. A dagi pedig elkezdett sírni.
-Mért nem válaszolsz?!
Kérdezte még egyszer. De a dagi szeméből a könnyek csak úgy zuhogtak és nem mert válaszolni sem.
-Mért nem válaszolsz te gyáva féreg?!
Üvöltötte még jobban, de már dühből és méregből Wilson... A dagi pedig minden erejét összeszedve kinyögött egy mondatot:
-Nem tudom.
-Mért?!
-Nem tudom.
-Mért nem tudod? Adj már egy normális választ te elcseszett kölök, de most azonnal!
A dagi már egyáltalán nem tudott beszélni és úgy remegett, hogy az leírhatatlan/elmondhatatlan. De én már ezt tovább nem bírtam nézni....
-Hagyja békén őt maga f*szkalap!
Ordítottam rá Wilsonra, aki amint ezt meghallotta rögtön hozzám jött és úgy pofán b*szott, hogy már az orrom is vérzett.
-Na, te kis k*rva! Had lássam, hogy ugrod át azt a k*baszott rudat!
Minden erőmet összeszedve ismét nekifutásból indultam átugrani a rudat... és egy érdekes dolog történt: sikerült! Nagyon örültem és Wilson elé álltam büszkén.
-Átugrottam! Úgyhogy leszállhat rólam!
-Csak szeretnéd!
-Mi van? Megígérte, hogyha átugrom akkor békén hagy!
-Hazudtam!
26.Rész/tesi óra: a kínzások sora...
(Max. 10komi és lesz kövi ;))
Komolyan úgy éreztem magam, mintha egy kínzáson vennék részt a Fűrész című filmben. Csak itt a tesitanár "kedvessége" szinte csak rám és szerencsétlen dagi gyerekre terjedt ki. De hát nem tudtam mit tenni, olyan voltam mint egy kis aranyhal a körakváriumban... a szabadulásra abban a helyzetben nem volt lehetőségem. Szóval felhúztam a gatyámat és hátrább mentem és nekifutásból igyekeztem valahogy átcsinálni magamat (átugrani) a rúd másik oldalára. De mind hiába... hiába az igyekezetem. Szépen nekimentem a rúd egyik tartójának, ami kőkemény vasból készült. Ekkor Wilsonból előjött a röhögőgörcs. Úgy nevetett rajtam, hogy tíz percig csak ez játszódott le az agyamban, ez az ördögi röhögés... amire csak ez a sátánfajzat volt képes. De hamarosan véget ért ez is. És elém lépett, majd a fülemtől pár centire megfújta a sípját. Azt hittem ott őrülök meg, egész torokból fújta azt a sz*rt. Ez eltartott öt percig, de ha nem lett volna óra a teremben megsaccoltam volna, hogy húsz percig fújta.
-Na mi van kislány? Ennyi telik tőled? Hosszú haj, rövid ész!
Erre a kérdésre olyan válasz nem létezett ami után nem úsztam volna meg a következményeket, ezért csak tűrtem és tűrtem. Majd még közelebb jött felém és folytatta a gúnyolódás és végigalázás sorozatát...
-Mért nem tudja átugrani a rudat? Netán menstruációs problémája akadt vagy csak félti a kis nokedlijét, amivel tán még egy csajt sem b*szott meg rendesen? Vagy mi a problémája Adam úrfinak vagy mondjam inkább úgy, hogy a kisasszonynak? Végül is magára az jobban illene, nem de?
Ezt már nem bírtam tovább... engem senki sem sértegethet csak úgy! És beleüvöltöttem az órájába, de kegyetlenül:
-Pofa be! Maga szadista sátánvérű barom!
Nem tudtam, hogy voltam képes mind ezt a képébe ordítani, de megtettem... de a következményekkel elfelejtettem számolni. A f*szi feje vérpirossá vált, a szemei mellett lévő erek felduzzadtak, a szemei pedig olyan szinten nyitva voltak, hogy azt már nem tudom elmondani sem, leírni sem. És a r*hadék megragadta a fejemet és mindenki szeme láttára tízszer (nem gyengén) tiszta erőből a rúdnak a tartójához verte. Majd egy akkora pofont, vagy mondjuk/írjuk inkább úgy, hogy akkora pofán b*szást kaptam, hogy védtelenül a parkettára omlottam. Az arcom égett az ütéstől, éreztem a r*hadék minden egyes ujjának helyét. És ijedten nyúltam a homlokomhoz ami a legjobban fájt... véres volt, a lefolyó vértől az egész arcom véres is lett. Szörnyű érzés volt, a sokktól sokáig a földön hevertem... Wilson meg mosolyogva nézte a szenvedésemet. Majd ismét nekikezdett:
-Na, gyerünk! Ugord már át kislány!
És a hajamnál fogva felrángatott és kénytelen voltam még egyszer megpróbálni az átugrását...
22.Rész/"-Te prosti vagy?"-utáni dolgok...
(20komi, és lesz kövi!:))
-Te prosti vagy?
Nézett nagy szemekkel a nőre Brian. De ő csak bőgött tovább, meg nem szólalt.De a kopasz alak igen:
-Igen ez egy szajha! És azok közül is a legdrágább! Képes egy vagyont is elkérni azért, hogy lesz*pja a f*szomat!
-Igaz ez Emma?
A Briannel sokáig tartó pókerarcozás után a nő végre kinyögte nagy keservesen:
-Igen... de megtudom magyarázni...
Brian gyorsan felugrott a földről.
-Ne magyarázz meg nekem te semmit! Tudom mit jelent az, hogy k*rva! És tudod mit? Soha többé a büdös életben nem akarom látni a g*cit sz*pó undorító formádat!
Ordította Brian és kiviharzott a házból... maga mögött pedig rendesen becsapta az ajtót. Az utcán pedig elővette a fecskendőjét, amit folyékony heroinnal teletöltött, majd bele helyezte a lyukacsos tűt. De nem itt szerette volna belőni magát ezért azt zsebre vágta és tovább ment a sötét utcán. A végén ott volt egy kis park padokkal és néhány kukával. Ez a hely megfelelő volt Brian számára, s le is ült és a zsebéből elővette a megtöltött fecskendőt. Az tű élét az bal alkarjához tartotta, majd egy nagy levegő vevés után bele szúrta.

Ezután pedig az egész adag heroint belenyomta. És eldőlt a padon, a szemét lecsukta és csak röhögcsélt sok ideig, majd felállt és jött a halucinálás, képzelődés... Azt se tudta hol van, de nagyon boldog volt, a fákat, bokrokat embereknek tekintette, magát pedig egy kiállításra képzelte... az ágakkal kezet fogott, majd körbevezette őket az ő kitalált festmény kiállításán. Még Brian drog hatása alatt volt, addig én még mindig a kádban voltam. Pontosabban: a kádban aludtam egy cigivel a számban és közben az egész fürdőszoba hemzsegett a füsttől. És nagy "mázlimra" a füst kiszivárgott az ajtó alatt a folyosón át anyámék szobájába. Apa aludt, mint a tej, de anya megérezte a füstöt...
-Hé fater!
-Mi van asszony?
-Ég a ház!
-Majd el áll az is, mint az eső! Hagyjá aludni!
S vissza aludt. De anyám nem nyugodott... gyorsan kirohant a konyhába és teletöltötte a legnagyobb vödrét hideg vízzel és sietett a fürdőszobához. A nagy füsttől nem látott semmit, s a képembe burította a hideg vizet...
9.Rész/Josh: tanárnő csábítási kísérlet
(Komi lesz, rész is lesz... komi nem, akkor rész sem:)
(ÉS NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM MINDENKINEK A BIZTATÓ ÉS ARANYOS KOMIKAT!!!♥♥♥)
Úgy érezte magát, mintha csak egy kivégzésen venne részt, úgy mint áldozat... Ezt a nő is látta rajta és megkönnyült szívvel arcáról eltüntetve a szigor és a düh maradványait, nekikezdett.
-Brian, nem kell azt megmagyaráznod, hogy mért állt a farkad...
Fél percre Brian levetkőzte félelmét, majd ezt látva a tanárnő folyatta, de nem úgy, mint ahogy a srác várta volna:
-Na melyik csajszira állt fel?
Kérdezte tőle mosolyogva a nő. Brian feje rögtön bepirosodott, bizonyára kellemetlen helyzetben érezhette magát... nem is merte megmondani az igazat.
-Hát folyosón jövet egy lány megtetszett...
-Na nem mondod! És, hogy nézett ki a lány?
-Hááát...
-Szép ruhában volt?
-Hát tudja nem a ruha teszi az embert... én tök mást néztem rajta...
A tanárnő erre visszavett a kíváncsiságából:
-Te se vagy különb, mint a többi férfi...
Brian vett egy nagy levegőt, majd a tanárnő folytatta.
-Veled egyenlőre nagy probléma még nem volt, és ne is legyen! El mehetsz, én küldd be Josht!
-Oké.
Mondta és felállt a székből és mondta Joshnak, hogy a matektanárnő várja őt az irodájában... ő be is ment oda. De ő nem a nő elé, hanem a mellette lévő székre ült le. A tanárnő rákezdett:
-Na, ilyen sem volt még!
-Mi nem volt még drágaságom?
Hízelgett neki Josh.
-Hát az, hogy egy diák egy ilyen helyzetben mellém mert volna ülni és drágámnak hívni.
-Hát tudja én heteró vagyok, nem homó!
A tanárnő ezen elvigyorodott.
-Hát azt rögtön gondoltam!
-Meg hát maga drága, nem olcsó lotyónak tűnik!
-Hát nem is vagyok az, tudod engem ki kell érdemelni!
-Nem megy nokedlire mi?
-Tessék?
-Maga a hosszú és egyben vastagot szeretni, ugye?
-Hogy mi van? Mit akarsz ezzel mondani?
-Upsz... úgy értem, hogy maga tényleg nem semmi egy nő!
-Ja, értem. Hát nem vagyok az!
Ekkorra Josh keze már a tanárnő combján volt...
-Tudja ma délután ötkor elmegyünk egy kis tisztásra, ahol csak mi vagyunk és a természet! Adam, Brian és én. Nincs kedve velünk tartani?
-Hát nem hinném, hogy van rá időm.
-Jajj ne, ne mondjon ilyet! Már kezd kettéhasadni a szívem!
-Jól van na... akkor megyek én is!
-Ó köszönöm! Maga az én szívsebészem! Már is egyben érzem a szívemet, köszönöm!
-Akkor, majd gyertek értem ide kocsival! Ja, és majd nem elfelejtettem mondani, tanórán ne sz*pasd magad!
-Rendben van!
Pattant fel a székről Josh, majd kézen csókolta a nőt és rákacsintott, s már ott sem volt. Visszajött hozzánk. Mi már rég a folyosón vártuk a falnak támaszkodva.
-Na mi tartott ennyi ideig?
Kérdeztem tőle. Josh titokzatosan csak ennyit mondott:
-Megbeszéltem az új csajommal, hogy őt is visszük a tisztásra...
-Milyen új csajod?
-Tudod gömbölyű fenék és gömbölyű mell kombináció egy pici ruhába bezárva.
-Na, de ki az?
-Majd meglátjátok!
Mondta nekünk. Ehhez Brian hozzá fűtött egy mondatot:
-Egy kurva. Ugye?
-Nem.
-Hippi csaj?
-Nem. Majd meglátod!
Mondta. És elsétált mellettünk fülig érő szájjal. Brian rögtön a fülembe súgta:
-Hé, ez valamire készül!