
36.Rész/a felvilágosító óra vége és egy kib*szottan nehéz nap kezdete Josh számára...
(10komi és lesz kövi)
-Hát most én is legszívesebben szétnevetném az agyamat, de mivel én vagyok a felvilágosító tanár, ezt nem áll módomban megtenni.
De ettől Ronnak nem lett jobb kedve és a nő folytatta:
-Na, nem kell elkeseredned, bárkivel megtörténhet ez!
-Tényleg?
Nézett Ron nagy kérlelő szemekkel a tanárnő szemébe.
-Igen.
-Mért? Magával is fordult már ilyen elő, hogy fölvett volna esetleg egy férfi alsógatyát?
A nő erre nem válaszolt, hogy mért nem válaszolt azt nem tudom, csak azt, hogy ez volt életem egyik legjobb napja, hisz végre nem én voltam a hülye mások szemében, hanem Ron. És lehet, hogy önző vagyok, de ez nagyon jólesett és élveztem. Főleg azt, hogy pár perc múlva végre kicsöngetek és kezdetét vette a 15perces szünet. Na és persze odamentem az igazgatói irodához, hogy először kapjak hírt arról, hogy hogyan cseszte le Josht és Briant az igazgató. Kb. 5percig állhattam az ajtó előtt még ki nem jöttek.
-Hogy ment?
Kérdeztem tőlük. Láttam, hogy Briant ez nem nagyon viselte meg, de Joshon az

ellenkezőjét láttam. Végül is egy kis három fejes pókerarcozás után először Brian szólalt meg:
-Nekem csak annyit mondott az igazgató, hogy a meleg dolgaimat/ügyeimet/vágyaimat ne a gimiben elégítsem ki...
-És neked mit mondott Josh?
-Közöd?
Az e fajta bunkóság Josht egyáltalán nem jellemezte, szóval szerintem jó nagy sz*rban lehetett.
-A haverod vagyok.
Vágtam vissza neki.
-És?
Ezt már nem hittem el... nem elég, hogy egy nem rá jellemző bunkó sítust vett fel, utána meg elkezdett flegmázni, akárcsak egy szolizott kacsaszájú p*csa. Nagyon nem vágtam, hogy most mért ilyen velem...
-Mi van? Az igazgató nem díjazta a magánakciózásodat? Lehet, hogy ő is szívesen lesz*pott volna téged!
Próbáltam kicsit humorosabb lenni, hátha sikerül a régi Josh szellemét felidéznem ezzel.
-Azt hiszed most, hogy olyan kib*szottan vicces vagy? Tudod mit? Rohadjatok meg a b*zi barátoddal együtt ott ahol vagytok ti mocskos kis senkiházi ebek! K*rvára elegem van a hülye kis nyálas, csöpögős dumáitokból, nekem ti ne pofázgassatok! Én lépek na csá! Soha viszont ne látás!
És már itt se volt, úgy eltűnt, hogy csak na. Én meg csak néztem hülyén Brianra.
-Ebbe meg mi a f*szom ütött?
-Kivágták...
-Hogy mi van?
-Kirúgták a gimiből, ez volt az utolsó hülyesége, ez az igazgató számára már tűrhetetlen volt... túl trágárul beszélt és elkezdte szidni az igazgató anyját meg minden, egy igazi szörnyeteggé vált abban a 20 percben amit bent töltöttünk az igazgatóiban.

33.Rész/felvilágosító óra: kicsit máshogy...
(16komi és lesz új rész)
Brian szóhoz se jutott hirtelen én meg egy laza kis röhögőgörcsöt kaptam, ennek köszönhetően egy normális szót sem tudtam mondani, csak erősen megragadtam az asztalomat, hogy a nagy nevetésben le ne essek a székről. Csak Josh tudott válaszolni, teljes mértékben felháborodva:
-Ez a b*zeráns balfék leakarja sz*pni a br*neremet! Ez meg van hibbanva! Csináljon már ezzel a kreténnel valamit!
Ordította, de a tanárnő csak röhögött. Josh pedig folytatta...
-Ne csak tátsa azt a retkes p*fáját b*ssza meg! Komoly sz*rban vagyok, húzzon már ki innét!
Ekkor a tanárnő felhívta a gimi igazgatóját és elmondta, hogy mi a szitu és már jött is két kopasz fejű biztonsági ember vagy mi és elhurcoltál Brianékat az igazgatói irodába. Én pedig még mindig röhögtem, mint a fakutya. Nagy "mázlimra" nem csak a székkel együtt zuhantam a földre, hanem az asztallal együtt is amit erősen fogtam, remélve, hogy akkor ez a baki nem történik meg, de hát tévedtem. Egy nagy puffanás kellett és mindenki engem kezdett el bámulni, ahogy még a földön fetrengve is nevetek... ezt természetesen mindenki viccesnek találta a helyzetemet, kivéve a dirit. Az rögtön megragadta a fülemet, s annál fogva fölhúzott és rám kiabált...
-Adam! Most rögtön hagyd abba ezt a hülye nevetést és állítsad fel a székedet és az asztalodat! Mit képzelsz magadról? Nem kocsmában vagy, hanem gimnáziumban, ahol tanulni kell, nem hülyéskedni!
Nem bírtam ki, hogy ne vágjak neki vissza...
-Hát pedig amint láttam magácskának is tetszett Brianék ügye!
-Na, most azonnal fejezd ezt abba!
-Jól van már! Nem vagyok sík hülye, értek a szóból és szót is fogadok, amint maga beismeri, hogy ez tényleg vicces volt!
S elkezdődött a tanárnő kontra én című farkasszem nézés. De végül beismerte:
-Rendben, legyen neked igazad, de csak most az egyszer!
Én pedig elégedett p*fával felállítottam az asztalomat és a székemet is. A tanárnő pedig folytatta a felvilágosítást. De előbb lekapcsolta a villanyt, s elhúzta függönyöket, hogy a kivetítés tökéletes legyen... A lényeg igazából az volt, hogy háttal volt nekünk, így mi azt csinálhattuk amit akartunk, persze azért meg voltak a határok, én pedig közel voltam ahhoz, hogy kib*sznak a gimiből, ezért visszafogtam magam és próbáltam arra koncentrálni amiket a tanárnő mondott. Majdnem
elaludtam. De egy különös dolog megragadta a szememet mikor hátrafordultam, hogy megnézzem, hogy a többiek mit csinálnak... És mit látok vajon? Mindenki leghátul a földön ülve üvegezik. Gondoltam én sem maradok ki ebből a mókából és
természetesen beszálltam. Szerencsére nem felém fordult a sörösüveg szája, hanem az osztály nagyokosa felé, akinek a feladatát én találhattam ki. Nekem már be is ugrott betegebnél betegebb ötlet. És már közöltem is vele, hogy mit kell tennie, mindenki nagy örömére:
-Vágd le a lábadon lévő egyik kisujjadat!
+Napi vicc:
Fiú:
-Ne vedd komolyan, hogy futottam utánad, futok én a focilabda után is, aztán belerúgok!
Lány:
-Te se vedd komolyan, hogy odavoltam érted. Odavoltam én már egy cipőért is, aztán felpróbáltam sokkal jobbakat!
:D
+A költeményem amit 46másodperc alatt megírtam:
Beléd megy a f*szom,
Erre most ráb*szol,
te tetves kis k*rva,
kib*szlak az útra,
ott majd tántoroghatsz,
míg a sarkad bírja,
én lesz*rom,
lehet bármi is a bajod!
(xD Ezt érdemes a Google fordítóba beírni ha unatkoztok :DD)
31.Rész/meleg dolgok...
(Max 10 komi és lesz kövi ;))
Úgy néztem kb, mint egy etióp kisfiú a nagyvárosba tévedve. Szóval egyszerűen nem hittem a szememnek... És Brian és az az " érdekes " srác megállt előttem. Én ott nyomban rájuk is vertem a kérdésemet:
-A büdös k*rva anyját Brian, te b*zi lettél?!
Brian barátocskája a kicsit agresszív kérdésemtől megijedt, de Brian a fülébe súgta, hogy nyugodjon meg minden oké lesz... Majd igyekezett kielégítő választ adni a kérdésemre.
-Hát... tudod Adam, változnak az idők. És vele változunk mi is... és olyan dolgokat tudunk meg amik egy életre megváltoztatnak bennünket. Én is megtudtam néhány dolgot a szerelmemről, aki nő volt és ez bennem felháborodást keltett. Igyekszem minél előbb elfelejteni, de ahhoz kell egy partner, aki több, mint barát... És ezt a felejtést segítő partnert Georgeben találtam meg. Ő volt az aki amíg te nem voltál itt, addig támaszt nyújtott és miközben kiöntöttem neki a lelkemet elcsattant az első csókunk is! Úgy érzem a szerelmet is megtaláltam benne, és mától meleg vagyok!
Jelentette ki nekem. Én egyszerűen nem hittem el... vagy csak nem akartam elhinni, hogy kitalálta, hogy mától a szerelmével fog melegedni. Hát kib*szottul sz*rul éreztem magamat... És flegmán ezt mondtam nekik:
-Akkor legyetek k*rva boldogok együtt!
-Áhh köszcsi Adam!
Szólalt meg George, én meg csak nagy szemekkel néztem, hogy beszél ez már... Majd láva Brian a zizi tekintetemet megszólalt:
-Úgy értette, hogy köszönjük! És külön köszönöm, hogy elfogadtad a melegségemet! Örök hála! És nyugi, ugyan úgy a legjobb haverom maradsz Adam!
-Akkor kezet rá!
Mondtam és kezet fogtam Briannal. Ekkor Josh már abbahagyta a szépségem smárolását s rögtön idejött hozzánk... úgy látszott a meleg szót tökéletesen meghallotta. És rákezdett:
-Na, szóval ki itt az, aki a férfi zacsira gerjed? Talán te, Adam?
-Nem én vagyok az, te d*gógép!
Ordítottam rá Joshra.
-Bakker, nem mondod Brian, hogy neked ferde hajlamaid vannak! Ugye én nem vagyok az eseted?
*****************************************************************************
*****************************************************************************
* Díj *
Szabályok:
1. Tedd ki a képet a blogodra! (-Meg volt :D)
2. Köszönd meg annak akitől kaptad! -Nagyon szépen köszönöm Unnieee & DarkDevil !!! ((:
3. Írj le 6 dolgot magadról!
-Nagyon szeretem a " beteg " filmeket xD
-Sörfüggő vagyok :P
-Kedvenc kajám a meggyes palacsinta vanília öntettel =)
-Utálom 2012-t, a 70-es vagy a 60-as években szeretnék élni, amikor még nem igazán voltak gépek és sokkal boldogabbak voltak az emberek és még Elvis Presley is élt és nem az sp, meg a faszom tudja mik körül forgott a világ...
-Művész szeretnék lenni (:
-Szinte minden hülyeségre vevő vagyok xD
4.Küldd tovább 5 helyett 2 bloggernek!
-Mivel napról napra jobbnál jobb történetek íróinak blogján jártam, ezért csak 5 embernek nem tudnám ezt elküldeni nyugodt szívvel, ezért annak a 2 embernek küldeném, akik szerintem a többi jó történet írók között is kiemelkedőek, ez a 2 ember nem más, mint: Unnieee & DarkDevil ! (: (és nem azért küldöm nekik, mert tőlük kaptam a díjat!)
5. Hagyj megjegyzést blogjukon!
-Megvolt ;)
18.Rész/grizzly a köbön!
(Ha lesz elég komi, lesz 19.Rész! ;)
Mi hárman először rendesen besz*rtunk a medvebocs láttán, ahogy Josh hátára téve egyik mancsát a téli álmot alhatta. (Nem szó szerint sz*rtunk be... kivételesen!) Ezt látva megszólalt Brian:
-Őőő... most mit csináljunk?
És nézett rám, mintha én Einstein lennék, akinek mindig van valami okosság a fejében...
-Hát gondolom ki kéne bányászni Josht a medve mancsai közül...
Brian megragadta Josh lábát, majd kezdte volna onnan kihúzni, ha tudta volna.
-Szerintem föl kellene a medve karját emelni!
Mondta ezt úgy, mintha valami létfontosságú, életmegváltó mondatot nyögött volna ki. Plusz még ki is húzta magát, hogy feltudjunk rá nézni. Ez engem kicsit irritált...
-K*rva jó ötlet! Erre szerintem semelyikünk sem jött volna rá!
Mondtam neki flegmán.
-Tényleg?!
Kérdezett vissza.
-Nem.
Brian lelombozódott pár percre és visszagörnyedt és elengedte Josh lábait. A nő erre lekevert nekem egy hatalmas pofont. És ezt mondta:
-Ha nem dicséred meg soha a sz*ros életebe nem ráncigáljuk ki innen Josht! Ezt akarod?
-Nem, nem akarom ezt...
-Akkor hajrá! Kérj tőle bocsánatot, de még ma!
-Jól van, jól van!
Odaléptem Brianhoz és a vállára emeltem a kezemet, hogy hitelesebbnek tűnjön a bocsánatkérés. Ez sikerült is, s nekiláttunk a medve kezének felemelésébe. Ez szerencsére sok kínlódás után sikerült is! Miközben én a medve mancsát tartottam, Brian a lábánál fogva kihúzta Josht. Csakhogy a medve alvásközben fordult egyet és Josh ismét a kezei köré került.
-B*sszus!
Ordítottam el magam és Josh felébredt, de szerencsére a grizzly nem.
-Bakker, hogy a p*csába kerültem ide?!
Kérdezte Josh, s erre a medve elkezdett mocorogni.
-Ne mozdulj!
Mondtam neki.
-Rendben, de minél előbb szabadítsatok ki innen!
Mondta, mi pedig elindultunk a grizzly felé, hogy haverunkat kiszabadítsuk. De egy " kis kellemetlenség " történt Joshsal.... akkorát fingott, hogy a medvebocs rögtön felébredt.
-Futás!
Kiabálta Brian és kiszaladt a nővel együtt a barlangból, én gyorsan segítettem Joshnak kiszabadulni, és utána mi is siettünk a barlang kijárata felé. Ott megálltunk mind a négyen pihenni. De azzal nem számoltunk, hogy a grizzly jön utánunk, így majdnem sikerült megharapnia Josh lábát. De mi futottunk tovább, a medvebocs meg üldözött minket. Futás közben szinte mindig hátra figyeltünk, hogy lássuk, hogy sikerült-e lehagynunk a fenevadat. De ez egy hatalmas hiba volt, ugyanis futásközben összeütköztünk a grizzly anyjával, aki 10x akkora volt, mint a bocsa...

17.Rész/havas-jeges "mulatozás"
(Lesz elég komi, akkor lesz kövi rész ;)
Na mindegy... gondoltam magamban. És elindultam a havas táj felé, ki a barlangból. Brianék gyorsan felöltöztek, s jöttek utánam. Én lehajtott fejjel követtem Josh cipőjének nyomait, de csak addig amíg Brian egy kib*szott nagy hógolyóval fejen nem dobott. Ekkor hátrafordultam és láttam, hogy még röhög is a nőjével együtt. Ezzel eléggé felb*szta az agyamat és nekimentem, de úgy hogy hátraesett. Jól megfürdettem a hóban. Ezután pedig a nő is megdobott engem. Ő számomra nem volt ellenfél ezért csak egy kis hógolyóval, de azzal is finoman, nem durván dobtam háton, miközben próbált előlem elbújni. És csak röhögtem, mint a fakutya. De csak addig amíg Brian el nem kapott hátulról, s a nővel együtt beledobtak a hideg tóba. Azt hittem ott fagyok jéggé. Ekkor Brian beszólt nekem:
-Heló Adam! Na milyen a víz?
Gondoltam egy kicsit megszívatom és ezt válaszoltam:
-Nagyon jó! De nehogy begyere, még a végén a melegségedtől véget érne a hideg, de csodás tó lazító ereje!
Brian gondolkodás nélkül megemberelve magát beugrott mellém a jeges vízbe. És reszketve nézett rám.
-Bakker! Lefagy a p*csöm!
-Há há há!
Röhögtem vacogva.
-Ha olyan hideg mért nem jöttök ki?
-Talán azért mert le van fagyva mind a három lábunk...!
Válaszoltam vissza flegmán a nőnek.
-És akkor ott fogtok maradni?
-Hát ha nem szedsz ki minket akkor nagy valószínűséggel igen!
Erre a nő elgondolkozott, majd elkezdett nehéz köveket dobálni ránk.
-B*zdmeg! Ki akarsz minket nyírni vagy mi?
-Föl próbálom törni a jeget te jóska Pista!
-Ja...
-Kapjátok el őket!
Most már értettem mit akar... és a köveket elkapva széttörtük a jegeket, s kifutottunk a partra.
-Phúúú... köszi.
Mondtam kisebb-nagyobb lelkesedéssel, hogy kikerültem a pokolból. Brian pedig összeszedte minden bátorságát és bekukkantott a gatyájába...
-Basszus!
-Na mi van Brian?
-Össze ment a bré!
Én csak röhögtem, majd Brian mocskosul beszólt nekem:
-De még így is nagyobb, mint a tiéd!
-Na menj a p*csába!
Rúgtam bele Brian lábába. Majd témát váltottam.
-Keressük meg inkább Josht!
És elindultunk... követtük a cipőlábnyomokat amik egy másik barlanghoz vezettek... Ott vajon mit láttunk? Josh alszik egy grizzly medvebocs mellett...

15.Rész/nem túl kellemes ébredés...
(Lesz elég komi, lesz rész :)
Mikor már a többiek kigubbadt szemükkel engem bámultak mozdulatlanul, kicsit visszább fogtam nagy örömömet és érdeklődésemet a macskabőr maszk gyönyörűségétől, ami csak bennem zajlott le... Brianék legszívesebben hánytak volna, ha arcukon érezhették volna a döglött állat elhűlt bőrének érintkezését. Szóval a maszkot levettem, s a barlang egyik fala mellé fektettem. Kb. ez után 4-5 óra telhetett el, és még mindig nagy volt a vihar. Mi pedig a tűz körül ültünk, mint a kis cserkész gyerekek és a tűz lángjait bámultuk. Nekem nem kellett már sok, hogy földobjam a talpaimat és neki kezdjek a mély alvásnak... ez meg is történt. Mikor a tanárnő meglátta, hogy már alszok, Brian oldalának támasztotta fejét. Brian kérdezte tőle flegmán:
-Mit akarsz?
-Bocsánatot kérni...
Mondta a nő Brian nagy meglepődésére.
-Hogy-hogy? Tán kitisztult a fejed? Vagy lelki ismeret furdalásod van?
Húzta Brian a nő agyát. Aki nagy őszinteséggel a továbbiakat mondta:
-Nem volt jó húzás Joshsal kapcsolatot teremteni... bánom, hogy olyan vak voltam és nem vettem észre, hogy te élsz-halsz értem... szóval megbocsájtasz?
Nézett a nő nagy boci szemekkel Brian sötétbarna szemeibe. Aki még egy kicsit húzta a tanárnő agyát, ugyanis nem minden napi dolog volt az, hogy tőle valaki is bocsánatért esedezett volna.
-Hát nem is tudom...
-Kérlek! Bocsáss meg! És ne hidd azt, hogy nem lehet nálam esélyed! Igenis lehet!
-Nem is tudom mit mondjak...
A tanárnő meglátta ahogy Brian kicsit elmosolyodik. És már értett mindent, s fejen vágta a srácot, ezt mondva:
-Te direkt húzod az agyat, ugye?
-Egy kicsit.
És Brian kiengedte széles mosolyát... és a nő vadan a srác szájához nyomta sajátját, majd a nyelvek is szerephez jutottak. Egy ideig csak smárolták egymást, majd letépték egymás ruháját. Brian a nőbe d*gta hatalmas, vastag kolbászát. A nő

kib*szottul élvezte. Brian meg csak nyomta és nyomta... többféle pózt is kipróbáltak. Több órán keresztül képesek voltak energikusan b*szni...
Reggel:
Kb. 5-6 óra lehetett amikor végre felébredtem a nagy alvásból és mit látok? Brian béka pózban d*gja a nőt...
13.Rész/partra vetődés után...
(Lesz elég komi, lesz kövi rész :)
Mielőtt a nő észrevette volna, hogy a pengét Brianba szúrtam, rögtön kihúztam azt onnan és visszahajítottam a vízbe. S a tanárnő ijedten nézett rám, s ezeket kérdezte:
-Adam, jól vagy? Nincs semmi bajod? Megsérültél?
-Nincs semmi bajom, jól vagyok!
Feleltem. És felálltam a kavicsos földről. A szél még csak most kezdett igazán rájönni... a sátrakat amiket mélyen a földbe vertünk nagy és hosszas munkával, azt most a szél egy perc alatt kitépte és elkezdte vinni. Én futottam, ahogy csak bírtam, hogy legalább egy sátrat megmenekítsek, de a b*zi szél egy hatalmas fa tetejére felfújta az egyiket, a többit meg már sehol se láttam. A dühösség és a szomorúság keveredett bennem, és persze farkas éhes voltam... elindultam a kocsihoz, hátha van benne valami eleség. De a kocsin egy nagy kidőlt fa hevert. A kocsi pedig roncsokban. A pólómból pedig nem győztem kicsavarni a vizet, ami már a fejemet is teljesen átmosta. Visszamentem Brianékhoz. Josh még mindig a földön feküdt eszméletét vesztve. A nő pedig Brian felkarját ahol egy nagy seb keletkezett nekem köszönhetően... bekötötte. Brian felállt és a földön fekvő Joshnak egy hatalmasat be akart volna húzni, de a nő elé ugrott.
-Egy újjal is hozzá mersz érni, én esküszöm végzek magammal!
Brian abban a lesz*rom " kedvében " volt. Szinte úgy csinált, mintha tudomást se venne arról, hogy a nő, akit szeret ezt mondja neki. Simán félrelökte. S ezt mondta flegmán:
-Tűnj innen ribanc!
-Nem vagyok az!
-A nagy f*szt nem vagy az! Megb*szattad magad Joshhal! Aki mást nemis akar tőled! Aki meg szerelmes beléd, azt meg lesz*rod!
-De én nem tudtam, hogy szerelmes vagy belém!
Brian leállította magát, majd el gondolkozott az egészet... és elment egyet sétálni, hogy kitisztítsa fejét. A tanárnő meg leült Josh mellé és csak sírt. Én indulni készültem, mert nem volt kedvem a nő szappan operáját hallgatni, de az megfogta az alkaromat, s ezt mondta:
-Kélek, Adam! Legalább te maradj itt!
Láttam rajta, hogy tele van lelki fájdalmakkal. Megsajnáltam... leültem mellé. A fejét a vállamra hajtotta és elkezdte:
-Mért minden rossz velem történik? Joshnak tényleg csak szexre kellenék?
Kicsit gázos helyzetben éreztem magam... , hogy most úgy beszél velem, mintha a legjobb barátnője lennék. De válaszoltam:
-Tudod Josh, nem az a hűséges típus... de Brianban megbízhatsz, ha ennyire szeret téged, hogy majdnem kinyírta Josht, az egyik legjobb haverját, akkor nagy valószínűséggel beléd van zúgva, szeret téged!
-Gondolod?
Mosolyodott el.
-Biztos vagyok benne.
Mondtam biztatóan. Majd a nő levette fejét a vállamról és felállt... és ezt mondta:
-Gyere Adam, sétáljunk egy kicsit!

Én is felálltam és a nagy viharban elindultunk az erdőbe sétálni. Még mi elmentünk Josh közeléből, Brian odament hozzá...
5.Rész/Josh visszatérése...
(Csak a szokásos: nincs komi, nincs rész... de ha van, akkor van rész:)
... ekkor még párszor átmentünk az ásáson, hogy hitelesebbnek tűnjön az, hogy itt az ég világon semmi sem történt! Egy percre megállítottam Briant a taposás közben.
-Hé! Adsz egy cigit?
-Nesze!
Nyomta a kezembe az öngyújtóval együtt. És várta mikor égetem meg vele a hüvelyk ujjamat... de miközben nézegette, hogy mielőtt nekiálltam volna, a földből egy kéz elkapta Brian lábát (aki ijedtében behugyozott). Én meg rögtön eldobtam a cigit és a gyújtót, és hátrább mentem. Ő pedig próbálta leszedni a lábáróla kezet.
-B*zdmeg, b*zdmeg! Szedd már le a retkes kezedet te zombi a lábamról!
Dühöngött Brian.
-Basszus... lehet, hogy ez a kertész! Visszajött, hogy tönkretegye az életünket, mert mi tönkretettük az övét!
Mondtam Briannek, aki már tényleg be volt b*romira parázva.
-Ez húz lefelé! Segíts Adam!
Mondta, én pedig megfogtam az alkarját a haveromnak és segítettem kihúzni a lábát a földből. És vajon ki jött ki Brian lábával együtt? Hát Josh! Mi csak meredt szemekkel néztünk rá...
-Te, hogy a f*szba kerültél oda?
Kérdeztem tőle. Ő csak mérgesen nézett ránk és ezt mondta:
-Ti szemetek! Bedobtatok a kertésszel együtt a gödörbe és beástatok!
Összenéztünk Briannel és elkezdtünk röhögni.
-Mi ebben a vicces?
-Hát az, hogy mi nem is tudtuk, hogy téged is bedobtunk!
Mondtam és csak úgy könnyeztem a röhögéstől. Josh csak flegmán nézett és ezt mondta:
-Ha ha ha... marha vicces...
Mi ketten még mindig szakadtunk a röhögéstől. Majd távoztunk a helyszínről... egyenesen be a gimibe, és az osztálytermünkbe. Ott már mindenki várt minket ugyanis késve érkeztünk. Megálltunk az ajtó előtt, majd beléptünk a termünkbe, ahol már folyt a matek óra. Amit egy új tanárnő tartott, akinek hosszú szőke haja, nagy ajkai és rövid szoknyája volt, na és persze tiszta rózsaszínben volt. Csak álltunk az ajtóban, míg az ránk nem nézett, vagyis pontosabban Brianre nézett. Briannek nem kellett sok... a f*sza rögtön fel is állt...