
36.Rész/a felvilágosító óra vége és egy kib*szottan nehéz nap kezdete Josh számára...
(10komi és lesz kövi)
-Hát most én is legszívesebben szétnevetném az agyamat, de mivel én vagyok a felvilágosító tanár, ezt nem áll módomban megtenni.
De ettől Ronnak nem lett jobb kedve és a nő folytatta:
-Na, nem kell elkeseredned, bárkivel megtörténhet ez!
-Tényleg?
Nézett Ron nagy kérlelő szemekkel a tanárnő szemébe.
-Igen.
-Mért? Magával is fordult már ilyen elő, hogy fölvett volna esetleg egy férfi alsógatyát?
A nő erre nem válaszolt, hogy mért nem válaszolt azt nem tudom, csak azt, hogy ez volt életem egyik legjobb napja, hisz végre nem én voltam a hülye mások szemében, hanem Ron. És lehet, hogy önző vagyok, de ez nagyon jólesett és élveztem. Főleg azt, hogy pár perc múlva végre kicsöngetek és kezdetét vette a 15perces szünet. Na és persze odamentem az igazgatói irodához, hogy először kapjak hírt arról, hogy hogyan cseszte le Josht és Briant az igazgató. Kb. 5percig állhattam az ajtó előtt még ki nem jöttek.
-Hogy ment?
Kérdeztem tőlük. Láttam, hogy Briant ez nem nagyon viselte meg, de Joshon az

ellenkezőjét láttam. Végül is egy kis három fejes pókerarcozás után először Brian szólalt meg:
-Nekem csak annyit mondott az igazgató, hogy a meleg dolgaimat/ügyeimet/vágyaimat ne a gimiben elégítsem ki...
-És neked mit mondott Josh?
-Közöd?
Az e fajta bunkóság Josht egyáltalán nem jellemezte, szóval szerintem jó nagy sz*rban lehetett.
-A haverod vagyok.
Vágtam vissza neki.
-És?
Ezt már nem hittem el... nem elég, hogy egy nem rá jellemző bunkó sítust vett fel, utána meg elkezdett flegmázni, akárcsak egy szolizott kacsaszájú p*csa. Nagyon nem vágtam, hogy most mért ilyen velem...
-Mi van? Az igazgató nem díjazta a magánakciózásodat? Lehet, hogy ő is szívesen lesz*pott volna téged!
Próbáltam kicsit humorosabb lenni, hátha sikerül a régi Josh szellemét felidéznem ezzel.
-Azt hiszed most, hogy olyan kib*szottan vicces vagy? Tudod mit? Rohadjatok meg a b*zi barátoddal együtt ott ahol vagytok ti mocskos kis senkiházi ebek! K*rvára elegem van a hülye kis nyálas, csöpögős dumáitokból, nekem ti ne pofázgassatok! Én lépek na csá! Soha viszont ne látás!
És már itt se volt, úgy eltűnt, hogy csak na. Én meg csak néztem hülyén Brianra.
-Ebbe meg mi a f*szom ütött?
-Kivágták...
-Hogy mi van?
-Kirúgták a gimiből, ez volt az utolsó hülyesége, ez az igazgató számára már tűrhetetlen volt... túl trágárul beszélt és elkezdte szidni az igazgató anyját meg minden, egy igazi szörnyeteggé vált abban a 20 percben amit bent töltöttünk az igazgatóiban.

35.Rész/felvilágosító óra: Ron magyarázkodik
(5komi és lesz kövi)
Az okos rémülten elkezdett mentegetőzni, avagy nem létező hülyeségeket hordott össze-vissza, de viszont ez számomra jól jött, hisz ez javította az önértékelésemet, hisz én 100%, hogy nem ilyen f*szságokat hordtam volna össze, hanem egy hihető sztorival rukkoltam volna elő, mert ez az egy dolog volt amiben okosabb voltam, mint ez a gyíkfing. De igazából segíthettem is volna neki kimászni ebből az egészből, de igazából lesz*rtam, mert ő is már egy csomószor lesz*rt engem amikor szükségem lett volna rá, hogy megírja helyettem a dogákat, házikat... És ott volt, hogy segítse? Nem, mert neki a többi gyík feltalálásai fontosabbnak tűntek, mint én, aki már öt tantárgyból már év végén bukásra áll. Szóval a lényeg az volt, hogy még ő mentegetőzött és próbálta megmagyarázni a dogokat, addig mi ott röhögtünk a háta mögött tiszta tüdőből.
-Mélyen tisztelt tanárnő, ez a nővérem tangája tetszik lenni, nem az öné!
-Azt hiszed, hogy ma jöttem le a falvédőről kisfiam? Ennyire hülyének nézel? Neked nincs is nővéred!
-Jajj, akarom mondani, hogy az édesanyámé!
-Nem hinném, hogy ez ráférne anyádra... Fölösleges magyarázkodnod, inkább az igazat mondjad!
Ekkor abbahagyta a hazudozást s elkezdte az igaz sztori elmesélését...
-Hát kérem az úgy volt, hogy szünetben rám jött a szükség és elmentem wc-re. S miután elvégeztem a dolgomat, megragadta a szememet egy gyönyörű női tanga, ami az egyik wc fülkénél hevert egyes egyedül, gazda nélkül és hát nagyon megtetszett. És azon kezdtem el fantáziálni, hogy milyen érzés lehet egy ilyet felvenni és hát fel is próbáltam...
Ekkor jött az a kérdés a tanárnőtől amire senki sem számított ebben a szituációban:
-És milyen érzés volt?
Na, ekkor mi már készek voltunk, egymást próbáltuk támasztgatni, hogy hasra ne esünk a röhögőgörcskor ami akkor jött ránk, de kegyetlenül. De az igazi kib*szott nagy görcs csak akkor jött ránk, amikor a zsenike válaszolt is a kérdésre teljes mértékben őszintén:
-Nem rossz, nem rossz... de elől lehetne kicsikét nagyobb, mert a büszkeségemre nincs jó hatással. Hátul meg olyan, mintha valaki turkálna a popómban, de amúgy nem olyan rossz...
-Rendben értem Ron, értem, de azért azt nem kértem, hogy ilyen részletes légy!
-Elnézést tanárnő...
Mondta és elkezdte lehúzni magáról a tangát, s folytatta:
-Mindjárt vissza is adom, amit elhagyott...
De mielőtt levette volna a tanárnő félbeszakította:
-A tiéd lehet, megtarthatod!
Erre az okos Ron meglepődötten ezt nyögte ki.
-Ahogy gondolja.
S visszaráncigálta azt is s a nadrágját is, majd visszavette a kockás ingét és elindult az ajtó felé...
-De még nincs ám vége az órának!
Szólt rá a nő.
-De én elszeretnék menni, mindenki rajtam röhög... nem jó érzés.

34.Rész/felvilágosító óra: a zseni közbelép...
(17komi és lesz kövi)
A nagyokos szerintem életében először kérdezhette meg ezt:
-Ezt én most nem értem. Te ezt komolyan gondolod? Hisz ez csonkítás, szóval bűn rád és rám nézve is. Ez egy botrányos kitaláció, szörnyű és egyenesen felháborító, hogy egy ilyen ifjú elméjében, gondolatában ilyen előfordulhat! Szerintem neked komoly önértékelési problémáid vannak, amiket ezek szerint nem tudsz kordában tartani és más emberek csonkításában töltöd ki, ahelyett, hogy elmennél egy lelki sebészhez vagy esetleg a pszichológushoz! Hidd el az aztán igazán sokat segítene a bajaidon és ez nem lenne pénzkidobás!...
És csak mondta és mondta a zagyvaságokat amiknek én még a felét sem értettem/érthettem hisz én egy egyszerű ember voltam paraszt múlttal és jövővel... szóval, hogy a f*szba érthettem volna ebből valamit is? A lényeg, hogy én rögtön közbevágtam az értelmetlen agymosásának...
-Na, blöki, levágod az egyik lábujjadat vagy sem?
-Ez nem kérdés, ki az a beteg, aki saját maga tejrészeit akarja levágni? Én ugyan nem! Nekem van eszem és nem küzdök önértékelési problémákkal, hogy ilyen antinormális tettek felé forduljak!
-Te tudod... akkor le a pólóval!
A kik*rt zseni levette a kockás ingét és betette középre összehajtogatva. S az üveget ismét megpörgettük. Ha hiszitek ha nem, az üveg megint ugyanott állt meg, nagy mázlimra.
-Na, most már levágod azt a nyomorult ujjadat?
-Nem fogom, akármennyire is erőszakoskodol! Az nem megoldás, hogy ahelyett, hogy magadba néznél jó mélyen, hogy észrevedd a problémáidat, ahelyett mást próbálsz rávenni a beteges agyad ötleteinek végrehajtására. Ez nem normális dolog!
-Akkor vedd le a gatyád!
A gyíkfej levette a nadrágját és összehajtva betette középre, de az alsógatyája elé helyezte ez egyik kezét... szerintem valamit titkolt. A lényeg, hogy még egyszer megpörgettük a sörösüveget ami ismét ugyanott állt meg Freddynek köszönhetően, aki az üveg alá nyúlt, mikor az okos nem figyelt éppen. Én pedig megint jöttem a szokásossal:
-Vágd le az ujjad!
-Nem!
-Akkor le az alsógatyával!
Na, ekkor már nem volt nagy a pofája neki, úgy elkezdte szorongatni az alsóját, hogy alig tudtuk róla lehúzni, de végül is sikerült! És mit láttunk vajon? Egy csipkés

piros tangában veszítettek a tojásai... S ekkor észrevette a tanárnő, hogy nem figyelünk és felkapcsolta a villanyt és mérgesen ráordított a gyíkra:
-Te mocsok! Mit keres rajtad a tangám?!
33.Rész/felvilágosító óra: kicsit máshogy...
(16komi és lesz új rész)
Brian szóhoz se jutott hirtelen én meg egy laza kis röhögőgörcsöt kaptam, ennek köszönhetően egy normális szót sem tudtam mondani, csak erősen megragadtam az asztalomat, hogy a nagy nevetésben le ne essek a székről. Csak Josh tudott válaszolni, teljes mértékben felháborodva:
-Ez a b*zeráns balfék leakarja sz*pni a br*neremet! Ez meg van hibbanva! Csináljon már ezzel a kreténnel valamit!
Ordította, de a tanárnő csak röhögött. Josh pedig folytatta...
-Ne csak tátsa azt a retkes p*fáját b*ssza meg! Komoly sz*rban vagyok, húzzon már ki innét!
Ekkor a tanárnő felhívta a gimi igazgatóját és elmondta, hogy mi a szitu és már jött is két kopasz fejű biztonsági ember vagy mi és elhurcoltál Brianékat az igazgatói irodába. Én pedig még mindig röhögtem, mint a fakutya. Nagy "mázlimra" nem csak a székkel együtt zuhantam a földre, hanem az asztallal együtt is amit erősen fogtam, remélve, hogy akkor ez a baki nem történik meg, de hát tévedtem. Egy nagy puffanás kellett és mindenki engem kezdett el bámulni, ahogy még a földön fetrengve is nevetek... ezt természetesen mindenki viccesnek találta a helyzetemet, kivéve a dirit. Az rögtön megragadta a fülemet, s annál fogva fölhúzott és rám kiabált...
-Adam! Most rögtön hagyd abba ezt a hülye nevetést és állítsad fel a székedet és az asztalodat! Mit képzelsz magadról? Nem kocsmában vagy, hanem gimnáziumban, ahol tanulni kell, nem hülyéskedni!
Nem bírtam ki, hogy ne vágjak neki vissza...
-Hát pedig amint láttam magácskának is tetszett Brianék ügye!
-Na, most azonnal fejezd ezt abba!
-Jól van már! Nem vagyok sík hülye, értek a szóból és szót is fogadok, amint maga beismeri, hogy ez tényleg vicces volt!
S elkezdődött a tanárnő kontra én című farkasszem nézés. De végül beismerte:
-Rendben, legyen neked igazad, de csak most az egyszer!
Én pedig elégedett p*fával felállítottam az asztalomat és a székemet is. A tanárnő pedig folytatta a felvilágosítást. De előbb lekapcsolta a villanyt, s elhúzta függönyöket, hogy a kivetítés tökéletes legyen... A lényeg igazából az volt, hogy háttal volt nekünk, így mi azt csinálhattuk amit akartunk, persze azért meg voltak a határok, én pedig közel voltam ahhoz, hogy kib*sznak a gimiből, ezért visszafogtam magam és próbáltam arra koncentrálni amiket a tanárnő mondott. Majdnem
elaludtam. De egy különös dolog megragadta a szememet mikor hátrafordultam, hogy megnézzem, hogy a többiek mit csinálnak... És mit látok vajon? Mindenki leghátul a földön ülve üvegezik. Gondoltam én sem maradok ki ebből a mókából és
természetesen beszálltam. Szerencsére nem felém fordult a sörösüveg szája, hanem az osztály nagyokosa felé, akinek a feladatát én találhattam ki. Nekem már be is ugrott betegebnél betegebb ötlet. És már közöltem is vele, hogy mit kell tennie, mindenki nagy örömére:
-Vágd le a lábadon lévő egyik kisujjadat!
+Napi vicc:
Fiú:
-Ne vedd komolyan, hogy futottam utánad, futok én a focilabda után is, aztán belerúgok!
Lány:
-Te se vedd komolyan, hogy odavoltam érted. Odavoltam én már egy cipőért is, aztán felpróbáltam sokkal jobbakat!
:D
+A költeményem amit 46másodperc alatt megírtam:
Beléd megy a f*szom,
Erre most ráb*szol,
te tetves kis k*rva,
kib*szlak az útra,
ott majd tántoroghatsz,
míg a sarkad bírja,
én lesz*rom,
lehet bármi is a bajod!
(xD Ezt érdemes a Google fordítóba beírni ha unatkoztok :DD)
32.Rész/felvilágosító óra: a kezdet
(15 komi és lesz kövi)
Brian nem felelt Josh kérdésére semmit, csak mosolygott és belecsípett a fiú seggébe, majd puszit dobott neki. Ezután Josh arcáról eltűnt a nagyképű mosoly és elkezdett hátrálni. Ekkor már úgy érezte Brian, hogy itt a méltó alkalom válaszolnia a kérdésre:
-Odavagyok érted baby!
S rá is kacsintott, amitől Josh még nagyobb frászt kapott és ijedten rohant be az osztályterembe. Brian és a barátja velem együtt meg csak röhögött. Elég vicces volt megrémülve látni Josht, pedig Brian nem is gondolta azt komolyan amit neki mondott, csak úgy gondolta kicsit pesz*patja. Na, de nem sokáig tartott az öröm, mert elérkezett a csöngetés ideje és mindenki elkezdett loholni a termébe. Szóval a folyosó nagy versenypályává alakult át ekkor, s mi is elindultunk a termünkbe. Brian gyorsan elbúcsúzott a pasijától, aki másik osztályba járt és ő is bejött velem a terembe. Leültünk, egyértelműen az utolsó padokat stoppoltuk le, hisz azok szinte már a törzshelyünkké váltak, Joshnak, Briannak és nekem. Szóval kb. 10 percig kempingeztünk ott hátul, vagyis csak addig amíg be nem esett az ajtón egy ismeretlen vörös hajú, szemüveges, de szép nő, akinek mindkét keze televolt kis mappákkal. Maga után becsapta az ajtót és sietve ledobta a tanáriasztalra a mappáit. A teremben pedig csend lett rögtön. S elkezdte:
-Sziasztok diákok! Én Mya vagyok, és azért jöttem most ide, hogy felvilágosítsalak benneteket a kapcsolatokról és a szexről!
Ekkor mindenki elkezdett sunyiban röhögni az orra alatt, minket is beleértve. Mi hárman hátul szinte már sírtunk a nevetéstől, hogy mi fog itt aztán történni. Ez fel is tűnt neki...
-Mi olyan nevetséges ezen? Gyertek töltsétek meg az első padokat, gyerünk! Ott hátul nem fogtok látni!
-Igenis tanárnő!
Mondtuk röhögve és leültünk az első padokba, amik szinte mindig üresek voltak, hisz ki volt olyan hülye, hogy rögvest a tanár elé üljön, hogy aztán észrevegye az, hogy puskázik... Szóval neki is kezdett a nő. Az egyik mappából kivett egy lemezt, amit

a laptopba helyezett, amit összekapcsolt a kivetítővel és a fehér vászonra kivetített egy hatalmas fekete péniszt, álló pozícióban. Ekkor az osztályban a csajok teljesen be lettek gerjedve, hisz úgy nézték azt, mintha ő lenne a megváltó, a király. Mi pedig röhögtünk és összesúgtunk minden félét, miközben a tanárnő a magömlésről meg mi a f*szomról beszélt...
-Hallod Brian, ez hatalmas, ez tuti nem emberé!
Súgtam röhögve neki.
-Ez egy feketéé, az tuti, nekik ekkora!
Súgta vissza nekem. Erre megszólalt Josh is felháborodva.
-B*szki, ez még az enyémnél is nagyobb, ez már nem érvényes, de fogadjuk, hogy nincs benne annyi sperma, mint az enyémben!
Brian pedig folytatta a szivatást:
-Mutasd meg Josh, egyetlen szívem-lelkem a tiédet és megmondom, hogy melyikben van a több sperma!
-Sz*pd le a f*szom, te hülye b*zi!
Mondta Josh ironizálva, de a következményekkel nem számolt...
-Oké, vedd csak elő a Jancsit, majd én bekapom!
-Mi a ...?
Be se tudta rendesen fejezni a mondatát Josh, de már Brian kezdte is kihalászni a f*rkát. Josh pedig erősen tiltakozott, de Brian nem engedett...
-Mit csináltok ott?!
Szólt rájuk a tanárnő.
*****************************************************************************
*****************************************************************************
*** Díj ***
![]()
Szabályok:
Tedd ki a képet: -Megvolt.
Köszönd meg annak akitől kaptad: -Nagyon szépen köszönöm DarkDevil & Unnieee !!! ((:
Írj magadról tíz dolgot:
-Kicsit filmbuzi xD
-Cuki vagyok :D
-Barátságos és szeretetreméltó (:
-Tökéletes csaló xD legyen az kártya/társas vagy akármilyen játék is :D
-Matekhoz hülye o.O
-Képes vagyok majd nem egész nap 11 centis magassarkúban mászkálni+futni xD
-Őszinte és vidám természetű ember vagyok, na és persze nyugodt, mint a tejberizs :DD
-8 éves akarok lenni!
-I love fucking good koncerts (L)
-Utálom a sárga+bili kék színű cuccokat -,-
Küld tovább 6 helyett 4 emberkének:
-nyuszi_girl (tudom, hogy nincs blogod és nem tudod kitenni, de attól még küldök neked egyet, mert baromira bírlak ((: )
-Unnieee (szerintem már tudod, hogy mért kapod :D Az előzőbe már kifejtettem :))
-DarkDevil (szerintem te is sejtheted, hogy mért kapod :D)
-Kicsi_Hell (marhára csípem a bejegyzéseidet, főleg azért, mert egyediek és jól kivannak fejezve a mondataid és jó olvasni őket :))
Bejegyzés a blogjukon:
-Hamarosan ;)
31.Rész/meleg dolgok...
(Max 10 komi és lesz kövi ;))
Úgy néztem kb, mint egy etióp kisfiú a nagyvárosba tévedve. Szóval egyszerűen nem hittem a szememnek... És Brian és az az " érdekes " srác megállt előttem. Én ott nyomban rájuk is vertem a kérdésemet:
-A büdös k*rva anyját Brian, te b*zi lettél?!
Brian barátocskája a kicsit agresszív kérdésemtől megijedt, de Brian a fülébe súgta, hogy nyugodjon meg minden oké lesz... Majd igyekezett kielégítő választ adni a kérdésemre.
-Hát... tudod Adam, változnak az idők. És vele változunk mi is... és olyan dolgokat tudunk meg amik egy életre megváltoztatnak bennünket. Én is megtudtam néhány dolgot a szerelmemről, aki nő volt és ez bennem felháborodást keltett. Igyekszem minél előbb elfelejteni, de ahhoz kell egy partner, aki több, mint barát... És ezt a felejtést segítő partnert Georgeben találtam meg. Ő volt az aki amíg te nem voltál itt, addig támaszt nyújtott és miközben kiöntöttem neki a lelkemet elcsattant az első csókunk is! Úgy érzem a szerelmet is megtaláltam benne, és mától meleg vagyok!
Jelentette ki nekem. Én egyszerűen nem hittem el... vagy csak nem akartam elhinni, hogy kitalálta, hogy mától a szerelmével fog melegedni. Hát kib*szottul sz*rul éreztem magamat... És flegmán ezt mondtam nekik:
-Akkor legyetek k*rva boldogok együtt!
-Áhh köszcsi Adam!
Szólalt meg George, én meg csak nagy szemekkel néztem, hogy beszél ez már... Majd láva Brian a zizi tekintetemet megszólalt:
-Úgy értette, hogy köszönjük! És külön köszönöm, hogy elfogadtad a melegségemet! Örök hála! És nyugi, ugyan úgy a legjobb haverom maradsz Adam!
-Akkor kezet rá!
Mondtam és kezet fogtam Briannal. Ekkor Josh már abbahagyta a szépségem smárolását s rögtön idejött hozzánk... úgy látszott a meleg szót tökéletesen meghallotta. És rákezdett:
-Na, szóval ki itt az, aki a férfi zacsira gerjed? Talán te, Adam?
-Nem én vagyok az, te d*gógép!
Ordítottam rá Joshra.
-Bakker, nem mondod Brian, hogy neked ferde hajlamaid vannak! Ugye én nem vagyok az eseted?
*****************************************************************************
*****************************************************************************
* Díj *
Szabályok:
1. Tedd ki a képet a blogodra! (-Meg volt :D)
2. Köszönd meg annak akitől kaptad! -Nagyon szépen köszönöm Unnieee & DarkDevil !!! ((:
3. Írj le 6 dolgot magadról!
-Nagyon szeretem a " beteg " filmeket xD
-Sörfüggő vagyok :P
-Kedvenc kajám a meggyes palacsinta vanília öntettel =)
-Utálom 2012-t, a 70-es vagy a 60-as években szeretnék élni, amikor még nem igazán voltak gépek és sokkal boldogabbak voltak az emberek és még Elvis Presley is élt és nem az sp, meg a faszom tudja mik körül forgott a világ...
-Művész szeretnék lenni (:
-Szinte minden hülyeségre vevő vagyok xD
4.Küldd tovább 5 helyett 2 bloggernek!
-Mivel napról napra jobbnál jobb történetek íróinak blogján jártam, ezért csak 5 embernek nem tudnám ezt elküldeni nyugodt szívvel, ezért annak a 2 embernek küldeném, akik szerintem a többi jó történet írók között is kiemelkedőek, ez a 2 ember nem más, mint: Unnieee & DarkDevil ! (: (és nem azért küldöm nekik, mert tőlük kaptam a díjat!)
5. Hagyj megjegyzést blogjukon!
-Megvolt ;)
A 30., VAGYIS A 3.JUBILEUMI RÉSZ!!!
30.Rész/faggatások, keresések és a " meglepetések "
(Max 30 komi és lesz kövi!!! ;))
-Mi az, hogy eltűnt?!
Háborodott fel a nő.
-Tudod az azt jelenti, hogy nincs meg!
Próbált Josh parodizálni, kevés sikerrel...
-Tudom, hogy mit jelent! De akkor is, hogy lehet az, hogy eltűnt? Nem kerestétek? Lehet, hogy komoly baja van! És ha megsérült? Remélem nem az esti dolog miatt tűnt el...
Az utolsó mondatra gyorsan felkaptam a fejemet.
-Ezt hogy érted? Mi a f*sz történt tegnap este?
-Hát izé...
-Ne izézzál b*zdmeg! Nyögd ki!
-Jól van... nagyon szép este volt, Brian hazakísért és hát én szerettem volna ha nem kísér be, mert nem akartam, hogy ez a dolog megtörténjen, de...
Nem bírtam a halandzsa szöveget ezért közbevágtam idegesen:
-A lényeget mondd bakker!
-Jó! Szóval bekísért a házba és észrevett minket a barátom... Brian pedig kiakadt...
-Mekkora egy büdös k*rva vagy! És mégis milyen " barát " ha kérdezhetem?!
-Inkább szexpartner...
-Még jobb mondhatom!
-És egy sz*pást mennyiért vállalsz?
Vajon ki szólalt meg? Hát Josh, és már tolta is le a sliccét. De én most egyáltalán nem voltam jókedvemben ezért ezt ordítottam a képébe:
-Ha nem bírsz komoly lenni egy kib*szott percre se Josh, akkor tudod mit? Húzz el a jó büdös francba! És ezt most véresen komolyan mondom!
Josh erre fölhúzta a sliccét és elindult haza, csak ennyit kiabált vissza:
-Utállak!
De én ezt nem vettem komolyan, igazából lesz*rtam. Abban a pillanatban csak az érdekelt, hogy megtudjam, hol lehet Brian, a legjobb barátom. Josh vicceinek és perverzségének itt és most úgy éreztem, hogy nincs helye. Még csak hátra se nézett, csak úgy elment zsebre vágott kezekkel.De én nem tétováztam tovább, rögtön folytattam a nő faggatását, hátha kiderül, hogy Brian hova mehetett.
-És nem mondott semmi olyat, hogy hova megy?
-Nem... csak becsapta maga után az ajtót és ennyi.
Egy dőre úgy tűnt, hogy fölöslegesen próbálkoztam a faggatással, de bevillant valami!
-Nem lehet, hogy Brian otthon van?
-Nem tudom... erre még nem is gondoltam! De igyekezzünk akkor, keressük meg!
És elindultunk Brianék háza felé. Miközben mentünk az utcán folyamatosan Briant

kerestük a szemünkkel, hátha valahol felbukkan, mert hát azért annyira nem voltunk benne biztosak, hogy otthon van... Szóval egy óra alatt értünk Brianék házához. Bekopogtunk. Az ajtót senki sem nyitotta ki, és zárva is volt. Így hát nem tudtunk mit tenni, bemásztunk a nyitott ablakon, ugyanis Brianéknál szinte mindig nyitva voltak az ablakok, mert ő is és az apja is kemény drogfüggő, de egyikőjük sem szereti a cigi füstjének szagát, ezért annak " távoznia kell " a házból. A lényegre térve: bemásztunk az ablakon és én már úgy megszokásból indultam a pincébe Emmával együtt, ahol általában nagy dobozokban feküdtek a különféle drogok... a marihuánától az LSD-ig ott minden megtalálható volt. De minket elsősorban csakis az érdekelt, hogy Briant megtaláljuk ezért különösebben nem vetettünk szemet a dobozok tartalmára. Csak mentünk és mentünk a nagy pincében a dobozvárak között, remélve, hogy élve megleljük barátunkat. De nem jutottunk semmire... végig mentünk... de Brian sehol. Ekkor elkezdtük nyitogatni a dobozokat hátha valamelyikben fekszik. És miközben a dobozokba nézelődtünk be, meghallottunk egy nagy nyögést... ez egy nő hangja volt. Majd azt hallottuk, hogy egy nő ezt üvölti:
-Nyomjad belém drága!
Elég egyértelmű volt az egész! Fel is csillant a szemünk... valószínűleg éppen Brian b*sz egy csajt, mert azt a fájdalmat akarja a tanárnőnek okozni amit ő tett vele. Így hát Emma és én robogtunk is már föl a padlásra, ahonnan a hangok jöttek. Felmentünk. Már csak egy ajtó választott el minket Briantől és a csajtól akit éppen kúrt. Szóval először bekopogtunk, de senki nem mondott semmit, csak a csaj nyögött jó hangosan. Ezért csak úgy kinyitottuk az ajtót... ez egy csalódás volt... az ágyban egy ötven fölötti nő vonyított, miközben Brian apja verte hozzá a f*szát. Vagyis: undorító látvány volt és még Briant sem találtuk meg. De én minden bátorságomat összeszedve Brian apjához mentem aki úgy csapkodta a kígyóját, hogy szerintem föl sem tűnt neki, hogy bementünk... vagy csak be volt szívva rendesen. Tehát odamentem hozzá és megböktem a mutató ujjammal a hátát, mire ő abbahagyta a hadonászást és felém fordult, ezt kérdezve:
-Mi a hézag Adam fiú?
-Nem tudja hol van a fia?
-A kicsi vagy a nagy?
-Hogy érti, hogy a kicsi vagy a nagy?
-Hát úgy kedves barátom, hogy Brian vagy a kicsi fiú akit éppen most csinálok ezzel az elbűvölő nővel?
-Maga nem házas?
-Má vagy tíz éve meghalt az asszony... túl mohó volt a drogok terén!
-Értem... szóval Brian hol van?
-Hát a gimnáziumban!
-Az lehetetlen!
Vágtam rá rögtön és szóhoz sem juttattam Brian apját, hisz folytattam...
-Most nemrég, olyan két órával ezelőtt voltunk benn a gimiben és Brian nem volt ott!
-Mivel most, nem rég indult el oda!
-Ja...
Mondtam, és megragadtam Emma felkarját és ezt kiáltottam:
-Irány a gimi!
És köszönés nélkül, szinte szélsebesen száguldottam le a lépcsőn a nőt magammal húzva, akárcsak egy kutya lenne. De ő nem szólt semmit, csak próbálta velem tartani a tempót az utcán, de megtorpant és levette a karjáról a kezemet.
-Mi van? Nem jössz?
-Azt mondtam az igazgatónak, hogy rosszul vagyok... szóval nem tűrné jó szemmel, ha csak úgy beállítanék...
-Rendben... te tudod!
És otthagytam a tanárnőt. Szaladtam ahogy csak tudtam egyenesen a gimnáziumba régi, öreg haveromhoz. Már bent is voltam a gimiben... úgy néz ki most csengettek ki. Minden diák a folyosón kevergett, dumálgatott, csajozott, pasizott, akinek ami jólesett. S miközben Briant keresgettem a sok ember között, megláttam egy gyönyörű fekete szemű, fekete hajú lányt. Na hát én rögtön szerelmes lettem belé. És ő is észrevett engem, egy kicsit szemezgettünk a folyosón, de nem sokáig, mert a lány háta mögött megjelent egy fiú... nem láttam ki az, de rögtön lesmárolta.

Csak annyit éreztem, hogy a szívem romokban hever egy olyan lány miatt akit bár életemben most láttam először és még a nevét se tudtam, de egyben biztos voltam: van fiúja! Szóval rendesen elkeseredtem. De miközben smároltak a fiú rám kacsintott... ezt nemértettem és jobban megnéztem ki az... Josh volt! A " cső, elvettem a női ideálodat, ma este meg is tömöm " típusú Josh kacsintás volt az! És a szomorúságomat rögtön felváltotta a düh! De ez csak addig tartott (vagyis pár másodpercig) amíg meg nem pillantottam Brian, aki egy srác kezét fogva jött felém...
29.Rész/az igazság néha fáj...
(10komi és lesz 30.(NAGY) Rész! ;))
Először majdnem kétségbeesett, hogy meggyilkolták a gimnázium kertészét és indult is volna értesíteni erről mindenkit, de megpillantott a földön egy marihuánás cigit. Felvette, hogy közelről is megnézhesse... a marihuána levelek egy kis papírszeletbe voltak begyömöszölve. A tanárnő kibontotta a papírt ami tele volt írva minden félékkel.
-Megismerem az írását... ez Brian! Ők tették!
Mondta és a mélyen a zsebébe dugta a lapot. És folytatta a magában beszélést.
-Ezt titokban kell tartanom! Kicsit mélyebbre nyomom a hullát, ezt senki sem veheti észre még a végén Brianek baja esik!
És addig taposta rá a földet amíg tökéletesen be nem fedte az a kertész holttestét és bement a táskájáért. Már kifelé igyekezett a gimiből amikor az igazgató észrevette, hogy valahova nagyon siet, és leszólította.
-Hova igyekszik olyan sebesen Emma?
A nő egy percre megtorpant és az igazgatóhoz lépett.
-Hát... izé... nagyon rosszul vagyok!
-Na nem mondja! Eddig minden rendben volt!
Emma gyorsan megbökte a kézfejét a táskáján lévő kitűző hegyes végével, amikor az igazgató éppen a szemébe nézett. S mutatta vérző kézfejét neki.
-Épp kint voltam és kerestem Adaméket amikor valamilyen rovar/bogár megcsípte a kezemet...
-Uhh! Akkor siessen haza, nehogy valami történjen magával!
-Rendben, köszönöm! Akkor szaladok is!
Mondta és rohant is ahogy tudott Brian keresésére. Futás közben megtalálta Josht és engem kimerülten a verekedésből lábadozva és botladozva a zsákutcában... olyanok lehettünk számára mint a zombik, de mi tagadás? Úgy is éreztük magunkat! A parasztkölkök levert testei között járkáltunk, de nem tudtuk miért. A lényeg, hogy meglátott minket és mi is őt. S rögtön szinte majdnem sírva a vállamra omlott (persze nem szó szerint)! Én nem értettem mi baja...
-Mi a szitu?
Kérdeztem tőle.
-Tényleg ti öltétek meg a kertész?
-Melyiket?
-Hogy mi van?! Többet is öltetek?
Szált le rögvest a vállamról ijedten.
-Dehogy, csak szivatlak!
-De ti öltétek meg?
-Igen, de ugye más erről nem tud?
-Nem, és nem is fogom elmondani senkinek!
-Azt ajánlom is!
-Na, és Brian hol van?
Nem akartam vele közölni a rossz hírt, hogy drogosan elszökött és fogalmunk sincs hol lehet... Ezt észre vette, s Joshra pillantott, hátha belőle ki tud valamit szedni, de ő elterelte a beszélgetést más irányba a maga sajátos stílusával...
-Most nem rég b*sztál? Csak mert a szokásosnál is feszesebb a segged.
-Hagyjál te perverz barom! Azt mond meg hol van Brian!
-Mondtam már, hogy a cerkám már bemelegített tesi órán? Van ám neki külön egy kis súlyzója!
-Álljál már le! Hol van Brian?!
Én már nem bírtam tovább idegileg a tanárnő hisztizését és Josh udvarlási szokásait, ezért kinyögtem:
-Brian eltűnt!
28.Rész/a lógás végzete
(15 komi és lesz kövi! ;))
-Hogy a f*szba lehet maga ilyen egy roh*dt szemét fazon?!
Ordítottam mélyen a képébe... de ő csak mosolygott és még ki nem csöngettek, addig a fülemtől pár centire fújta a sípját megállás nélkül, majd miután kicsöngettek lekevert nekem ismét egy pofont és ezt mondta:
-Ne legyél ennyire kis pöcs!
Én voltam az első aki gyorsan kiosont a tesiteremből, mert már nem bírtam ezt a f*szfejt idegileg és lemostam a képemről a vért, s átöltöztem és kiszöktem volna a suliból, de Josh megállított.
-Mit sunyítasz Adam?
-Elhúzok erről a lepratelepről... f*szom ki van ettől a helytől... plusz ez a tesi óra elb*szta az egész napomat!
-Ezt te most komolyan gondoltad?
Nézett rám pókerarccal Josh. Én erről nem sok mindent tudtam leolvasni és elbizonytalanodtam. S ezt kérdeztem tőle:
-Mit?
-Azt, hogy nélkülem lógsz el!
Na, ekkor volt az a pillanat amikor felsóhajtottam és az idegességem a felére csökkent. Szóval kifutottunk gyorsan és elővigyázatosan az udvarra és ki az utcára... már csak húsz percet kellett futnunk a sulitól lévő ellentétes irányba,
hogy végre biztonságban érezhessük magunkat. És végül is egy ismeretlen zsákutcában kötöttünk ki. Egy ideig csodálkoztunk, hogy most hol a francban vagyunk, de nem sokáig... megjelent ugyanis öt farmerdzsekis paraszt kölök.
-Hát ti meg mi a macskaf*szát kerestek itt? Ez itt a mi területünk!
Szólalt meg a vörös hajú, aki a banda vezére lehetett, mert ő volt a legmagasabb. De a kérdésre nem én, hanem Josh válaszolt:
-Anyádf*szát keressük! Hogy jól megrakjuk!
Erre az öt paraszt kölök gyorsan felkapta a vizet és a csizmájukból kihúztak egy-egy botot. És mérgesen indultak felénk. Mi kicsit besz*rtunk, ugyanis az alsógatyánkban lévő "boton" kívül más fegyverünk nem volt... így addig hátráltunk míg a zsákutca falának nem ütközött a hátunk. Majd egyszerre minden felgyorsult és egy verekedés keletkezett... miközben a zsákutcában bunyóztunk Joshsal, addig a gimiben a tanárok a keresésünkre indultak. Bent és kint is egyaránt kerestek minket. S egyszer csak az udvar hátuljában megpillantott a matektanárnő egy földből kilógó véres sapkát...
27.Rész/tesi:az új préda...
(15komi és lesz kövi!)
Ismét nekifutásból próbáltam átugrani a rudat, de nem jött össze... pont telibe talált engem. Magyarul: a rúd felszíne péppé zúzta a tojásaimat. És úgy fetrengtem a földön, hogy közben ékességeimet szorongattam. Majd röhögve oda jött hozzám Wilson és szó szerint megrugdosott. És folytatta a kritizálást:
-Ha ha ha! Látom még kisebbek lettek a már alapjába véve extra mini golyóid! Na, de ne szerencsétlenkedj a földön! Álljál föl és ugord át te görény! Ha átugrottad békén hagylak!
Én nehezen feltápászkodtam a földről és megpróbáltam újra. És újra... de még mindig nem tudtam... Egyszerűen túl magasan volt a rúd, képtelenség volt átugranom azt. De folyamatosan próbáltam, hogy végre leszálljon rólam a r*hadék. Bár a rúd átugrásával továbbra is problémáim voltak... egyszerűen lehetetlen volt átugrani azt a sz*rt. De szerencsémre egy időre elment mellőlem! Most ment a dagadékot csesztetni. Szerencsétlen épp a padon ült és próbálta kiheverni a sok fekvőtámaszt, mikor megjelent Wilson előtte és egy hatalmasat belefújt a sípjába. A dagi annyira megijedt, hogy nyomban behugyozott. És próbálgatta a kezével takargatni a gatyáján tökéletesen látszódó nyomot, de Wilson rögtön rá jött a dologra és talált egy témát a dagi szadizására.

-Na mi van húsgombóc? Kijött a narancslé?
A dagi csak takargatta ijedten a foltot és semmit se szólt. A tesitanár pedig folytatta:
-Mit takargatod? Olyan hülyének nézel, hogy nem látom, hogy behugyoztál te beszari?
A dagi még mindig nem szólt semmit...
-Te szarházi! Mért nem válaszolsz ha kérdezlek?
Üvöltötte a dagadék képébe teljes torokból a r*hadék. A dagi pedig elkezdett sírni.
-Mért nem válaszolsz?!
Kérdezte még egyszer. De a dagi szeméből a könnyek csak úgy zuhogtak és nem mert válaszolni sem.
-Mért nem válaszolsz te gyáva féreg?!
Üvöltötte még jobban, de már dühből és méregből Wilson... A dagi pedig minden erejét összeszedve kinyögött egy mondatot:
-Nem tudom.
-Mért?!
-Nem tudom.
-Mért nem tudod? Adj már egy normális választ te elcseszett kölök, de most azonnal!
A dagi már egyáltalán nem tudott beszélni és úgy remegett, hogy az leírhatatlan/elmondhatatlan. De én már ezt tovább nem bírtam nézni....
-Hagyja békén őt maga f*szkalap!
Ordítottam rá Wilsonra, aki amint ezt meghallotta rögtön hozzám jött és úgy pofán b*szott, hogy már az orrom is vérzett.
-Na, te kis k*rva! Had lássam, hogy ugrod át azt a k*baszott rudat!
Minden erőmet összeszedve ismét nekifutásból indultam átugrani a rudat... és egy érdekes dolog történt: sikerült! Nagyon örültem és Wilson elé álltam büszkén.
-Átugrottam! Úgyhogy leszállhat rólam!
-Csak szeretnéd!
-Mi van? Megígérte, hogyha átugrom akkor békén hagy!
-Hazudtam!
26.Rész/tesi óra: a kínzások sora...
(Max. 10komi és lesz kövi ;))
Komolyan úgy éreztem magam, mintha egy kínzáson vennék részt a Fűrész című filmben. Csak itt a tesitanár "kedvessége" szinte csak rám és szerencsétlen dagi gyerekre terjedt ki. De hát nem tudtam mit tenni, olyan voltam mint egy kis aranyhal a körakváriumban... a szabadulásra abban a helyzetben nem volt lehetőségem. Szóval felhúztam a gatyámat és hátrább mentem és nekifutásból igyekeztem valahogy átcsinálni magamat (átugrani) a rúd másik oldalára. De mind hiába... hiába az igyekezetem. Szépen nekimentem a rúd egyik tartójának, ami kőkemény vasból készült. Ekkor Wilsonból előjött a röhögőgörcs. Úgy nevetett rajtam, hogy tíz percig csak ez játszódott le az agyamban, ez az ördögi röhögés... amire csak ez a sátánfajzat volt képes. De hamarosan véget ért ez is. És elém lépett, majd a fülemtől pár centire megfújta a sípját. Azt hittem ott őrülök meg, egész torokból fújta azt a sz*rt. Ez eltartott öt percig, de ha nem lett volna óra a teremben megsaccoltam volna, hogy húsz percig fújta.
-Na mi van kislány? Ennyi telik tőled? Hosszú haj, rövid ész!
Erre a kérdésre olyan válasz nem létezett ami után nem úsztam volna meg a következményeket, ezért csak tűrtem és tűrtem. Majd még közelebb jött felém és folytatta a gúnyolódás és végigalázás sorozatát...
-Mért nem tudja átugrani a rudat? Netán menstruációs problémája akadt vagy csak félti a kis nokedlijét, amivel tán még egy csajt sem b*szott meg rendesen? Vagy mi a problémája Adam úrfinak vagy mondjam inkább úgy, hogy a kisasszonynak? Végül is magára az jobban illene, nem de?
Ezt már nem bírtam tovább... engem senki sem sértegethet csak úgy! És beleüvöltöttem az órájába, de kegyetlenül:
-Pofa be! Maga szadista sátánvérű barom!
Nem tudtam, hogy voltam képes mind ezt a képébe ordítani, de megtettem... de a következményekkel elfelejtettem számolni. A f*szi feje vérpirossá vált, a szemei mellett lévő erek felduzzadtak, a szemei pedig olyan szinten nyitva voltak, hogy azt már nem tudom elmondani sem, leírni sem. És a r*hadék megragadta a fejemet és mindenki szeme láttára tízszer (nem gyengén) tiszta erőből a rúdnak a tartójához verte. Majd egy akkora pofont, vagy mondjuk/írjuk inkább úgy, hogy akkora pofán b*szást kaptam, hogy védtelenül a parkettára omlottam. Az arcom égett az ütéstől, éreztem a r*hadék minden egyes ujjának helyét. És ijedten nyúltam a homlokomhoz ami a legjobban fájt... véres volt, a lefolyó vértől az egész arcom véres is lett. Szörnyű érzés volt, a sokktól sokáig a földön hevertem... Wilson meg mosolyogva nézte a szenvedésemet. Majd ismét nekikezdett:
-Na, gyerünk! Ugord már át kislány!
És a hajamnál fogva felrángatott és kénytelen voltam még egyszer megpróbálni az átugrását...
25.Rész/kemény tesi...
(15 komi és lesz kövi! ;))
-Brian! Veled meg mi a f*sz történt?
Kérdeztem tőle. De ő csak remegett és rángatózott. Láttam, hogy az alkarján van egy tűszúrás és meg is ragadtam azt, hogy közelebről is megnézhessem, de ő amint hozzáértem ijedten kikúszott a pad alól és felállt.
-Bántani akarsz?
Kérdezte összehúzott szemöldökökkel és zárt öklökkel.
-Nem.
Feleltem vissza.
-Van nálad heroin?
-Nem, nincs.
-És nálad?
Lépett Josh felé egyet.
-Nálam sincs.
-Ne, hazudj! Nálad biztos van!
Üvöltötte, s Joshtól már csak pár centi választotta el és nagyon dühös volt... folytatta:
-Tudom, hogy van nálad! Adjál!
-Mondom, hogy nincs nálam b*zdmeg Brian!
-Ki az a Brian?
Joshsal összenéztünk, hogy mi lehet vele, vagyis egyáltalán mi történhetett vele tegnap este... És kb. ennyiben vagyunk biztosak: Brian jól teletömte magát heroinnal, majd valahogyan, akár egy rossz esés vagy fejbeverés következményeként nem emlékszik semmire. S miközben mi ezeket tárgyaltuk Brian lelépett, de olyan gyorsan, hogy azt se láttuk merre szalad. Csak annyit vettünk észre, hogy eltűnt. Pár percig keresgéltük, majd a keresését egy időre félbeszalasztottuk, ugyanis már késésben is voltunk. Villámgyorsan felpattantunk a deszkánkra és száguldottunk a sulihoz. Épp, hogy beértünk. Ismét elfoglaltuk az utolsó padokat, majd belépett az ajtón a legszigorúbb tanár, Wilson tanár úr, aki a testnevelést tartotta, vagyis a testkínzást. Nagy csönd lett... kihúzott háttal ültünk mindannyian a fapadokban. És neki kezdett:
-Mivel holnap az iskolai bál miatt elmaradna a testnevelés órám, ezért most lesz! Irány a tornaterem!
Ordította és megfújta a sípját. Mi pedig futottunk is a tornaterembe. És folytatta:
-Sorba állás! Ma megtanítom nektek mi is az az igazi testnevelés óra! Olyan tohonyán néztek ki, hogy az elmondhatatlan!
Üvöltötte teli torokból, majd Matthez lépett, a legkövérebb gyerekhez és a képébe röhögött gúnyosan:
-Te meg, hogy nézel már ki? Ki sem látszol már a hájból röfike! Szeretnél holnap a bálon részt venni?
-Igen.
-Akkor nyomás a jobb sarokba! 200 fekvőtámaszt és 50 darab négyüteműt! De még ma!
Szerencsétlen Matt szinte már sírva szaladt a sarokba és nekikezdte csinálni a fekvőtámaszokat. De mint mindig, most se bírta ki a f*szfej Wilson, hogy ne röhögjön bele az én képembe is...

-És te is, hogy nézel ki? Hosszú haj? Csaj vagy te b*szki? Nyomás a másik sarokba! Csinálj 100 fekvőtámaszt!
Én el is indultam a sarokba és nekiálltam a kemény munkának. Pár másodperc múlva kiadta a parancsot a többieknek is...
-A fiúk 80, a lányok pedig 40, 5 ütemű fekvőtámaszt csináljanak! Utána pedig jön a rúd ugrás! Gyerünk, gyerünk!
Kiáltotta, s megfújta ismét rettenetes hangjú sípját, és folytatta a gúnyolódós beszólásait nekem és Mattnak. Mikor éppen nem engem nézett pár fekvőtámaszt elsumákoltam. De Mattnak nem volt ekkora mázlija, ugyanis Wilson roh*dt úr az osztály stréberét küldte mellé, hogy számolja a fekvőtámaszait... Jó hosszú időbe telt mire végeztem mind a 100-zal, avagy azzal a 80-vannal. És mehettem a többiekhez rudat ugrani... de ez a szemét f*szi direkt feljebb tette nekem a rudat amikor rám került a sor, és várta, hogy ugorjak.
24.Rész/Ana: -Mi van a gatyában?
(15 komi és lesz kövi! ;))
-Te meg mit keresel itt?
Ugrott fel ijedten Josh és a bokszer alsót ami az üvegasztal mellett hevert a földön rögvest magára kapta, a törölközőt pedig elhajította jó messzire. A kislány meg csak nézett nagy szemekkel miközben a plüss nyusziját szorongatta. Majd a lány észrevette, hogy Joshnak a gatyájában valami áll, mintha egy faág lenne...
-Mi van a gatyádban?
Kérdezte kidülledt szemekkel a kíváncsiságtól. Joshnak kicsit nehezére esett a válaszolás, de megpróbálta...
-Tudod amikor a férfiakat erotikus érzés foglya el, ekkor felszabadul a...
Josh még ki sem mondta a mondatot, de már az unokahúga már szaladt is sikongatva:
-Mama, mama! Az uncsi bátyus horrort mesélt nekem!
De azért Josh még utána ordította:
-Ezt nevezed te horrornak? Te meg fogsz ám menstruálni, ja és a szüzességed elvesztése sem lesz érzéstelen!
De ő csak sikongatott tovább még Josh anyának a szobájához nem ért. Ezután a srác fürdőszobájának ajtajában már ott állt anyja idegesen.
-Mit mondtál te Anának?
-Én csak próbáltam felvilágosítani...
-Te csak ne próbáld őt felvilágosítani! Ő ehhez még kicsi, a fütyiddel meg csinálj valamit... még a végén félreértem a szitut és azt hiszem tőlem izgultál fel. De ugye nem?
-Nem, nem, nem!
-Ajánlom is! Bár jó képű vagy, de mégis csak a fiam. Nem lenne helyes ha veled is csinálnám, na szóval hagyjál még neki meg két évet! Utána szembesítheted, hogy nincs benne a gólya a dologban, okés?
-Okés!
-Akkor heló! Aludj jól!
-Várj!
-Mi van Josh?
-Amúgy mit keres itt Ana?
-Jajj, elfelejtettem szólni, hogy a szülei elutaztak Európába pornográf filmforgatásra és hát nem akarták elvinni ezért most itt lesz nálunk egy hétig kb...
-Ok.
Mondta Josh. Ezután pedig az anyja visszament a szobájába, s már aludt is. Josh sem sokáig kényeztette magát, mert már kezdtek szemei letapadni. Ezért felvette nem túl keveset mutató pizsamáját és a szobájához ballagott és egyenesen az ágyába vetette magát és már aludt is.
Reggel:
Én ma még Joshnál is előbb keltem! Nem is tudom mi van velem... bár lehet, hogy ez csak a cigi műve, nem tudom. De igazán nem is érdekel! A lényeg, hogy nem voltam késésben. Szóval gyorsan belepakoltam a táskámba a könyveket, füzeteket... magyarul: minden sz*rt! És magamra kaptam azokat a göncöket amik éppen a kevem ügyében voltak és már mentem a fürdőszobába, hogy megmossam a fogaimat, ezzel végeztem is jó hamar... Benéztem a konyhába is, láttam muter mára csomagolt nekem szendvicset, azt be is nyomtam a hátizsákomba és indultam Joshhoz a
deszkámmal. Láttam Josh már várt engem... ott állt az ajtóban készen. Szóval ő is felpattant a deszkájára és én is a sajátoméra és indultunk Brianhoz. De mivel ma nem voltunk késésben megengedhettünk magunknak egy kis kitérőt a parkba. Le is ültünk ott egy padra, s a deszkánkat a pad alá próbáltuk betuszkolni, de nem ment... Én felálltam a padról s meg néztem, hogy mi okozza a problémát. És vajon kit láttam teljesen pucéran a pad alatt? Hát Briant!
23.Rész/Adam: "a haverokért, a csajokért és a drogokért van értelme élni, na és a véres kalandokért!"
(Legalább 20 komi és jön a kövi! :))
Én gyorsan felébredtem és felüvöltöttem, akárcsak egy fába szorult féreg:
-Mi a f*szom?!
Muter hirtelen nem tudta, hogy ez meg ki a franc, s kinyitotta mind a két ablakot, azokon pár másodpercen belül kiszállt a füst és meglátott engem a kádban feküdve cigivel a számban.
-Normális vagy kisfiam?!
Ordibálta, s kikapta a cigit a számból. De én is ingerült voltam nem csak ő... ezért visszafeleltem neki. 
-És te normális vagy?
-Ne pofátlankodj nekem itt fiatal úr! És mióta szívsz te cigarettát?
-Már lassan negyedik éve.
-És ezt ki engedte meg neked? Kis híján a szívbajt hoztad rám, azt hittem, hogy ég a ház, te szemtelen kölyök!
-Azt se mondtad, hogy nem lehet! Ja, és te hoztad én rám a szívbajt, azzal, hogy leöntöttél egy vödörnyi jéghideg vízzel!
-Mert nem gondoltam, hogy ilyen neveletlen vagy!
-Hát pedig te neveltél! Talán nem így kellett volna nevelned!
-Visszább az agarakkal Adam! Most azonnal ki innen és reggelig meg ne lássalak!
-Én is így gondoltam!
Böktem vissza, s kitántorogtam a fürdőkádból... megtörülköztem és vettem is a pizsamámat fel, de muter nem bírta ki, hogy ne szóljon be...
-Nyakamat teszem rá, hogy több, mint fél órát lubickoltál a vízben! Látom a kukacod is jól össze ment!
De ezt azért nem hagyhattam szó nélkül:
-Ez a te hideg vizes beöntésed munkája, csak, hogy tudd!
És belebújtam a papucsomba és a szobám felé vettem az irányt... és jól elgondolkozva végül is arra jutottam, hogy abban a dologban, hogy anyám észrevett cigizés közben, jó dolog is van! Ugyanis el is felejtette, hogy nem mostam fogat, így megspórolhattam egy adott időt, amit nem a fogmosásra kellett szentelnem. S elérve a szobámat arra jutottam, hogy a haverokért, a csajokért és a drogokért van értelme élni, na és a véres kalandokért! E művészi és bölcs gondolatom és életfelfogásom után pedig bementem a szobámba, természetesen az ajtót magam után becsukva az ágyamra ugrottam, s pár másodperc múlva már aludtam, mint a bunda. Eközben Josh a jakuzzijában lazult még mindig... miközben a márkásabbnál márkásabb és ízletesebb koktélokat iszogatta a habok ölelésében. De hamarosan megunta a meleg víz kényeztetését, s tovább állt. Megtörölte az izmos víztől fénylő csupasz, kockákkal teli mellkasát, majd teste többi pontját. Ezután pedig egy üvegasztalhoz ült, melyen többféle eszköz is hevert. Legelőször is a körömreszelőt vette kézbe, s mm pontosan lereszelte ápolt körméről a fölösleget és ezután pedig átlátszó körömlakkal befestette. Ezután bár arca nem volt elhanyagolva, de azért bár fölösleges volt, de leborotválta arcát. Ezután pedig megmosta fogát, majd arcát, s azt bekente minden jóval. Ezután pedig kezébe vette a síkosítót és bekente vele a brét, majd arra rátett egy kendőt és kezdte az élvezkedést... s e pillanatban belépett a kis 11 éves (lány) unokatestvére...
22.Rész/"-Te prosti vagy?"-utáni dolgok...
(20komi, és lesz kövi!:))
-Te prosti vagy?
Nézett nagy szemekkel a nőre Brian. De ő csak bőgött tovább, meg nem szólalt.De a kopasz alak igen:
-Igen ez egy szajha! És azok közül is a legdrágább! Képes egy vagyont is elkérni azért, hogy lesz*pja a f*szomat!
-Igaz ez Emma?
A Briannel sokáig tartó pókerarcozás után a nő végre kinyögte nagy keservesen:
-Igen... de megtudom magyarázni...
Brian gyorsan felugrott a földről.
-Ne magyarázz meg nekem te semmit! Tudom mit jelent az, hogy k*rva! És tudod mit? Soha többé a büdös életben nem akarom látni a g*cit sz*pó undorító formádat!
Ordította Brian és kiviharzott a házból... maga mögött pedig rendesen becsapta az ajtót. Az utcán pedig elővette a fecskendőjét, amit folyékony heroinnal teletöltött, majd bele helyezte a lyukacsos tűt. De nem itt szerette volna belőni magát ezért azt zsebre vágta és tovább ment a sötét utcán. A végén ott volt egy kis park padokkal és néhány kukával. Ez a hely megfelelő volt Brian számára, s le is ült és a zsebéből elővette a megtöltött fecskendőt. Az tű élét az bal alkarjához tartotta, majd egy nagy levegő vevés után bele szúrta.

Ezután pedig az egész adag heroint belenyomta. És eldőlt a padon, a szemét lecsukta és csak röhögcsélt sok ideig, majd felállt és jött a halucinálás, képzelődés... Azt se tudta hol van, de nagyon boldog volt, a fákat, bokrokat embereknek tekintette, magát pedig egy kiállításra képzelte... az ágakkal kezet fogott, majd körbevezette őket az ő kitalált festmény kiállításán. Még Brian drog hatása alatt volt, addig én még mindig a kádban voltam. Pontosabban: a kádban aludtam egy cigivel a számban és közben az egész fürdőszoba hemzsegett a füsttől. És nagy "mázlimra" a füst kiszivárgott az ajtó alatt a folyosón át anyámék szobájába. Apa aludt, mint a tej, de anya megérezte a füstöt...
-Hé fater!
-Mi van asszony?
-Ég a ház!
-Majd el áll az is, mint az eső! Hagyjá aludni!
S vissza aludt. De anyám nem nyugodott... gyorsan kirohant a konyhába és teletöltötte a legnagyobb vödrét hideg vízzel és sietett a fürdőszobához. A nagy füsttől nem látott semmit, s a képembe burította a hideg vizet...
19.Rész/újra otthon
(Lesz elég komi, lesz 20.(NAGY)Rész :))
És két lábra emelkedett föl, s hatalmasra nyitotta az állkapcsát és iszonyatosan rémisztő hangot adott ki. Nem kellett azon gondolkoznunk, hogy mit csináljunk... hisz tudtuk a megoldást: -Futás! -Futottunk is előlük, mint a kerge birkák. De csak addig ameddig el nem fogyott az erőnk. Ekkor mindegyikünk egy széles fa mögé bújt, remélve, hogy ott a grizzlyk nem találnak ránk. Egy ideig csak szimatolgattak, majd meglelték a nőt. Aki elkezdett torka szakadtából sikítani... Azt hittem ott halok meg. De komolyan! Iszonyat hangja volt. A kis grizzly meg is ijedt, s elmenekült. Csak az anyja állt még mindig a sikító tanár előtt. Szinte pókerarcot néztek egymással. Nekünk meg egy zseniális ötletünk támadt és körbeálltuk mi hárman fiúk a grizzly anyát és elkezdtük hógolyókkal dobálni. Mi ezt élveztük, ő már kevésbé és futásnak eredt. Minél messzebbre tőlünk. És szerencsére a nő abba hagyta az elviselhetetlen sikítását. S elindultunk hazafelé. A két óra kocsikázás helyett, most gyalogolhattunk négy órát, hogy elérhessük kicsi városunkat. Itt már három felé váltunk. Brian elindult hazakísérni a nőt, Josh meg hazament, én is szintén hazamentem. Ahol már vártak az aggódó szülők... Be is léptem az ajtón, szinte térdig áztam a hóban, szóval elég sz*rul nézhettem ki muter előtt a konyhában.
-Hogy nézel te ki? És hun vannak a cuccaid? Erre neveltelek téged, kisfiam?
-Nagy volt a hó... Elvitte a szél. Hát...
-Fürdjé le, de alaposan! Úgy bűzlesz, mintegy pöcegödör! Nyomás!
-Jól van, jól van...
-És a házi feladatokat is csináld meg, de a tanulás se maradjon el!
-Oké.
Mondtam és bementem a fürdőszobába, s ledobtam gönceimet a szennyesbe, És a fürdőkádba feküdtem. Majd elkezdtem engedni a kellemes meleg vizet szappannal, hogy jó habos legyen. Amikor meg már dugig volt a víz, a csapot elcsavartam és lazultam egy kicsit a kádban. Farmer zsebemből kihúztam egy marihuánás cigit, s meggyújtottam. Fújtam és fújtam a füstöt, nagyon élveztem. Olyan volt, mintha a mennyben lennék! Minden bajom elúszott. Elővettem a többi cigi csikket is és sorba szívtam el őket csukott szemmel, hogy az érzés sokáig megmaradjon...
18.Rész/grizzly a köbön!
(Ha lesz elég komi, lesz 19.Rész! ;)
Mi hárman először rendesen besz*rtunk a medvebocs láttán, ahogy Josh hátára téve egyik mancsát a téli álmot alhatta. (Nem szó szerint sz*rtunk be... kivételesen!) Ezt látva megszólalt Brian:
-Őőő... most mit csináljunk?
És nézett rám, mintha én Einstein lennék, akinek mindig van valami okosság a fejében...
-Hát gondolom ki kéne bányászni Josht a medve mancsai közül...
Brian megragadta Josh lábát, majd kezdte volna onnan kihúzni, ha tudta volna.
-Szerintem föl kellene a medve karját emelni!
Mondta ezt úgy, mintha valami létfontosságú, életmegváltó mondatot nyögött volna ki. Plusz még ki is húzta magát, hogy feltudjunk rá nézni. Ez engem kicsit irritált...
-K*rva jó ötlet! Erre szerintem semelyikünk sem jött volna rá!
Mondtam neki flegmán.
-Tényleg?!
Kérdezett vissza.
-Nem.
Brian lelombozódott pár percre és visszagörnyedt és elengedte Josh lábait. A nő erre lekevert nekem egy hatalmas pofont. És ezt mondta:
-Ha nem dicséred meg soha a sz*ros életebe nem ráncigáljuk ki innen Josht! Ezt akarod?
-Nem, nem akarom ezt...
-Akkor hajrá! Kérj tőle bocsánatot, de még ma!
-Jól van, jól van!
Odaléptem Brianhoz és a vállára emeltem a kezemet, hogy hitelesebbnek tűnjön a bocsánatkérés. Ez sikerült is, s nekiláttunk a medve kezének felemelésébe. Ez szerencsére sok kínlódás után sikerült is! Miközben én a medve mancsát tartottam, Brian a lábánál fogva kihúzta Josht. Csakhogy a medve alvásközben fordult egyet és Josh ismét a kezei köré került.
-B*sszus!
Ordítottam el magam és Josh felébredt, de szerencsére a grizzly nem.
-Bakker, hogy a p*csába kerültem ide?!
Kérdezte Josh, s erre a medve elkezdett mocorogni.
-Ne mozdulj!
Mondtam neki.
-Rendben, de minél előbb szabadítsatok ki innen!
Mondta, mi pedig elindultunk a grizzly felé, hogy haverunkat kiszabadítsuk. De egy " kis kellemetlenség " történt Joshsal.... akkorát fingott, hogy a medvebocs rögtön felébredt.
-Futás!
Kiabálta Brian és kiszaladt a nővel együtt a barlangból, én gyorsan segítettem Joshnak kiszabadulni, és utána mi is siettünk a barlang kijárata felé. Ott megálltunk mind a négyen pihenni. De azzal nem számoltunk, hogy a grizzly jön utánunk, így majdnem sikerült megharapnia Josh lábát. De mi futottunk tovább, a medvebocs meg üldözött minket. Futás közben szinte mindig hátra figyeltünk, hogy lássuk, hogy sikerült-e lehagynunk a fenevadat. De ez egy hatalmas hiba volt, ugyanis futásközben összeütköztünk a grizzly anyjával, aki 10x akkora volt, mint a bocsa...

17.Rész/havas-jeges "mulatozás"
(Lesz elég komi, akkor lesz kövi rész ;)
Na mindegy... gondoltam magamban. És elindultam a havas táj felé, ki a barlangból. Brianék gyorsan felöltöztek, s jöttek utánam. Én lehajtott fejjel követtem Josh cipőjének nyomait, de csak addig amíg Brian egy kib*szott nagy hógolyóval fejen nem dobott. Ekkor hátrafordultam és láttam, hogy még röhög is a nőjével együtt. Ezzel eléggé felb*szta az agyamat és nekimentem, de úgy hogy hátraesett. Jól megfürdettem a hóban. Ezután pedig a nő is megdobott engem. Ő számomra nem volt ellenfél ezért csak egy kis hógolyóval, de azzal is finoman, nem durván dobtam háton, miközben próbált előlem elbújni. És csak röhögtem, mint a fakutya. De csak addig amíg Brian el nem kapott hátulról, s a nővel együtt beledobtak a hideg tóba. Azt hittem ott fagyok jéggé. Ekkor Brian beszólt nekem:
-Heló Adam! Na milyen a víz?
Gondoltam egy kicsit megszívatom és ezt válaszoltam:
-Nagyon jó! De nehogy begyere, még a végén a melegségedtől véget érne a hideg, de csodás tó lazító ereje!
Brian gondolkodás nélkül megemberelve magát beugrott mellém a jeges vízbe. És reszketve nézett rám.
-Bakker! Lefagy a p*csöm!
-Há há há!
Röhögtem vacogva.
-Ha olyan hideg mért nem jöttök ki?
-Talán azért mert le van fagyva mind a három lábunk...!
Válaszoltam vissza flegmán a nőnek.
-És akkor ott fogtok maradni?
-Hát ha nem szedsz ki minket akkor nagy valószínűséggel igen!
Erre a nő elgondolkozott, majd elkezdett nehéz köveket dobálni ránk.
-B*zdmeg! Ki akarsz minket nyírni vagy mi?
-Föl próbálom törni a jeget te jóska Pista!
-Ja...
-Kapjátok el őket!
Most már értettem mit akar... és a köveket elkapva széttörtük a jegeket, s kifutottunk a partra.
-Phúúú... köszi.
Mondtam kisebb-nagyobb lelkesedéssel, hogy kikerültem a pokolból. Brian pedig összeszedte minden bátorságát és bekukkantott a gatyájába...
-Basszus!
-Na mi van Brian?
-Össze ment a bré!
Én csak röhögtem, majd Brian mocskosul beszólt nekem:
-De még így is nagyobb, mint a tiéd!
-Na menj a p*csába!
Rúgtam bele Brian lábába. Majd témát váltottam.
-Keressük meg inkább Josht!
És elindultunk... követtük a cipőlábnyomokat amik egy másik barlanghoz vezettek... Ott vajon mit láttunk? Josh alszik egy grizzly medvebocs mellett...

16.Rész/"jó reggelt!"
(Lesz elég komi, lesz rész! :)
Mondhatom, " nagyon jól " indult a reggelem vasárnap egy barlangban, látva Brianék digi-dugi akcióját... Őszintén: örültem, hogy végre nagy keservesen össze jöttek, de szomorú voltam, hogy nem dugtam meg én is a nőt. De most térjünk a lényegre... mikor megláttam őket, behugyoztam. S a tűz elaludt... a nő ekkor észre vett engem, hogy már felébredtem és rögtön leugrott Brian farkáról.
-Ez nem az aminek látszik!
Próbálta bedumálni nekem, mintha egy segg hülye alak lennék... de nem voltam az! Ugyanis elég egyértelmű volt minden. Vagyis nem tudta nekem bemesélni azt a szöveget, amit szerintem egy filmben hallhatott.
-Persze, persze!
Mondtam ironikusan, majd felállt és kihúzta magát Brian és büszkén ezt mondta:
-Megcsináltam!
Hogy ne kelljen felnéznem Brianra én is felálltam.
-Jó volt a szex?
-De még milyen!
A nő kicsit berágott ezért Brianra, amiért elmondta ezt nekem... bár már azelőtt is tudtam, de hát ilyen a női " logika ".
-Mért mondtad meg neki?!
Ugrott fel gyorsan a földről a tanárnő.
-Mért ne mondtam meg volna neki?
Vágta rá Brian.
-Talán azért, mert ha Adam megtudja elmeséli biztos valakinek... majd a pletyka elterjed és kirúgnak a munka helyemről, és kereshetek új munkát, meg még csúfolni és piszkálni is fognak. Na és ha nem találok új munkát akkor az utcára kerülök, és ha az utcára kerülök k*rva leszek, és pár év múlva megörekszek. És akkor már senki sem akar megb*szni és ekkor még ezt az " állást " is elveszítem. Ezután pedig már nincs lejjebb, vagyis hajléktalan leszek, és ha az leszek, akkor nem tudok venni kaját és innivalót sem... és meghalok egy kuka mellett a hűvös utcán!
Hogy lehet valaki ennyire pesszimista? Vagy csak minden nő ennyire bonyolult? Gondoltam magamban... majd ezt mondtam végül is:
-Nyugi legyen! Nem fogom senkinek sem el mondani, te pedig nem leszel csöves, vagy mi a fene! Meg lehet nyugodni!
-Ohh köszönöm!
Mondta vidáman a nő, és megölelt...
-Amúgy Josh hova tűnt?

Kérdeztem miközben kibújtam, a nő ölelő kezei közül, s kinéztem a barlangból és mit láttam? Minden hol frissen esett hó hevert... de egyszerűen nemértettem ez, hogy lehetséges? Ugyanis tegnap előtt még meleg volt... mindenki rövid ujjú pólóban volt.
15.Rész/nem túl kellemes ébredés...
(Lesz elég komi, lesz rész :)
Mikor már a többiek kigubbadt szemükkel engem bámultak mozdulatlanul, kicsit visszább fogtam nagy örömömet és érdeklődésemet a macskabőr maszk gyönyörűségétől, ami csak bennem zajlott le... Brianék legszívesebben hánytak volna, ha arcukon érezhették volna a döglött állat elhűlt bőrének érintkezését. Szóval a maszkot levettem, s a barlang egyik fala mellé fektettem. Kb. ez után 4-5 óra telhetett el, és még mindig nagy volt a vihar. Mi pedig a tűz körül ültünk, mint a kis cserkész gyerekek és a tűz lángjait bámultuk. Nekem nem kellett már sok, hogy földobjam a talpaimat és neki kezdjek a mély alvásnak... ez meg is történt. Mikor a tanárnő meglátta, hogy már alszok, Brian oldalának támasztotta fejét. Brian kérdezte tőle flegmán:
-Mit akarsz?
-Bocsánatot kérni...
Mondta a nő Brian nagy meglepődésére.
-Hogy-hogy? Tán kitisztult a fejed? Vagy lelki ismeret furdalásod van?
Húzta Brian a nő agyát. Aki nagy őszinteséggel a továbbiakat mondta:
-Nem volt jó húzás Joshsal kapcsolatot teremteni... bánom, hogy olyan vak voltam és nem vettem észre, hogy te élsz-halsz értem... szóval megbocsájtasz?
Nézett a nő nagy boci szemekkel Brian sötétbarna szemeibe. Aki még egy kicsit húzta a tanárnő agyát, ugyanis nem minden napi dolog volt az, hogy tőle valaki is bocsánatért esedezett volna.
-Hát nem is tudom...
-Kérlek! Bocsáss meg! És ne hidd azt, hogy nem lehet nálam esélyed! Igenis lehet!
-Nem is tudom mit mondjak...
A tanárnő meglátta ahogy Brian kicsit elmosolyodik. És már értett mindent, s fejen vágta a srácot, ezt mondva:
-Te direkt húzod az agyat, ugye?
-Egy kicsit.
És Brian kiengedte széles mosolyát... és a nő vadan a srác szájához nyomta sajátját, majd a nyelvek is szerephez jutottak. Egy ideig csak smárolták egymást, majd letépték egymás ruháját. Brian a nőbe d*gta hatalmas, vastag kolbászát. A nő

kib*szottul élvezte. Brian meg csak nyomta és nyomta... többféle pózt is kipróbáltak. Több órán keresztül képesek voltak energikusan b*szni...
Reggel:
Kb. 5-6 óra lehetett amikor végre felébredtem a nagy alvásból és mit látok? Brian béka pózban d*gja a nőt...
14.Rész/Adam: második vágy valóra válása
(Lesz elég komi, lesz 15.Rész! :)
Öt percen keresztül csak nézte Josh. Majd a kezébe vette és bevitte egy kis barlangba. S kivette a zsebéből az öngyújtót és tüzet rakott. És vissza ment az erdőbe faágat keresni. Josht pedig a barlangban hagyta. Pár perc múlva megtalálta a legmegfelelőbb faágat és kihegyezte. Majd elindult a barlang belseje felé. Ment és csak ment még egy alvó macskát nem talált. Óvatosan a közelébe férkőzött csendesen és ledöfte a faággal. És farkánál (nem annál!) fogva a barlang bejáratához vitte és próbálta megnyúzni. De nem tudta... nem volt hozzá se bátorsága, se szíve. Kidobta az esőbe a döglött macskát és lekuporodott a tűz mellé. És ránézett Joshra, de ő még mindig aludt és aludt. Brian pedig éhes volt, akárcsak egy etióp kisgyerek. Drogokkal próbálta éhségét csillapítani, de azok arra nem használtak. Majd elgondolkozott Josh megevésén is. Föl is hajtotta a pólóját, hogy megnézze mennyi fölösleges kiló van barátján. De csak egy kockahasat látott. Még Brian éhségben szenvedett addig én a tanárnővel sétálgattam az erdőben. De csak addig amíg meg nem pillantottuk Brian a barlangban Joshsal. Megijedtünk, hogy Josh gyilkosságán töri a fejét és odafutottunk.
-Bran, te mi a f*szt akarsz Joshsal csinálni?
Kérdeztem tőle.
-Semmit... csak megsajnáltam.
-És mi ez a döglött macska?
-Meg akartam enni, de nem tudom megnyúzni...
-Akkor majd én megnyúzom!
Mondtam, és kezembe vettem a döglött macskát. És a kis bicskámmal lehámoztam róla a szőrt, majd leszedtem a bőrét. És egy hosszú botot beszúrtam a kicsi szájába, ami vízszintesen az állat seggén jött ki. És a tűz fölé tettem. Brian meg a nő csak nézett rám, hogy én erre képes voltam lelkileg és fizikailag is. De én ebből nem csináltam nagy ügyet... sőt! Utána még a macsek bőréből csináltam magamnak egy szuper álarcot is! Amit természetesen fel is próbáltam és egyáltalán nem éreztem rosszul magamat benne. Valóra vált a második vágyam! Végre érezhettem egy állat bőrét személyesen és még frissen!

13.Rész/partra vetődés után...
(Lesz elég komi, lesz kövi rész :)
Mielőtt a nő észrevette volna, hogy a pengét Brianba szúrtam, rögtön kihúztam azt onnan és visszahajítottam a vízbe. S a tanárnő ijedten nézett rám, s ezeket kérdezte:
-Adam, jól vagy? Nincs semmi bajod? Megsérültél?
-Nincs semmi bajom, jól vagyok!
Feleltem. És felálltam a kavicsos földről. A szél még csak most kezdett igazán rájönni... a sátrakat amiket mélyen a földbe vertünk nagy és hosszas munkával, azt most a szél egy perc alatt kitépte és elkezdte vinni. Én futottam, ahogy csak bírtam, hogy legalább egy sátrat megmenekítsek, de a b*zi szél egy hatalmas fa tetejére felfújta az egyiket, a többit meg már sehol se láttam. A dühösség és a szomorúság keveredett bennem, és persze farkas éhes voltam... elindultam a kocsihoz, hátha van benne valami eleség. De a kocsin egy nagy kidőlt fa hevert. A kocsi pedig roncsokban. A pólómból pedig nem győztem kicsavarni a vizet, ami már a fejemet is teljesen átmosta. Visszamentem Brianékhoz. Josh még mindig a földön feküdt eszméletét vesztve. A nő pedig Brian felkarját ahol egy nagy seb keletkezett nekem köszönhetően... bekötötte. Brian felállt és a földön fekvő Joshnak egy hatalmasat be akart volna húzni, de a nő elé ugrott.
-Egy újjal is hozzá mersz érni, én esküszöm végzek magammal!
Brian abban a lesz*rom " kedvében " volt. Szinte úgy csinált, mintha tudomást se venne arról, hogy a nő, akit szeret ezt mondja neki. Simán félrelökte. S ezt mondta flegmán:
-Tűnj innen ribanc!
-Nem vagyok az!
-A nagy f*szt nem vagy az! Megb*szattad magad Joshhal! Aki mást nemis akar tőled! Aki meg szerelmes beléd, azt meg lesz*rod!
-De én nem tudtam, hogy szerelmes vagy belém!
Brian leállította magát, majd el gondolkozott az egészet... és elment egyet sétálni, hogy kitisztítsa fejét. A tanárnő meg leült Josh mellé és csak sírt. Én indulni készültem, mert nem volt kedvem a nő szappan operáját hallgatni, de az megfogta az alkaromat, s ezt mondta:
-Kélek, Adam! Legalább te maradj itt!
Láttam rajta, hogy tele van lelki fájdalmakkal. Megsajnáltam... leültem mellé. A fejét a vállamra hajtotta és elkezdte:
-Mért minden rossz velem történik? Joshnak tényleg csak szexre kellenék?
Kicsit gázos helyzetben éreztem magam... , hogy most úgy beszél velem, mintha a legjobb barátnője lennék. De válaszoltam:
-Tudod Josh, nem az a hűséges típus... de Brianban megbízhatsz, ha ennyire szeret téged, hogy majdnem kinyírta Josht, az egyik legjobb haverját, akkor nagy valószínűséggel beléd van zúgva, szeret téged!
-Gondolod?
Mosolyodott el.
-Biztos vagyok benne.
Mondtam biztatóan. Majd a nő levette fejét a vállamról és felállt... és ezt mondta:
-Gyere Adam, sétáljunk egy kicsit!

Én is felálltam és a nagy viharban elindultunk az erdőbe sétálni. Még mi elmentünk Josh közeléből, Brian odament hozzá...
12.Rész/vízi harc: the end.
(Lesz elég komi, kövi rész is lesz :)
A nő észrevette, hogy fingom sincs, hogyan is kell úszni... bedobott mellém egy úszógumit. Mivel már nem voltam kisgyerek (sajnos), ezért nem fértem bele. De végül is felfedeztem egy tényt: -Hogyha ráfekszek az úszógumi nagy eséllyel nem süllyedek el! Hát így is tettem... felfeküdtem rá, majd egyik kezemmel fogtam azt, másikkal meg a vizet kapáltam, hogy előrébb juthassak. Szóval elkezdtem Brianék felé evezni. Ahol már nagyban folyt a csata...
-Na, létci Brian beszéljük inkább meg a dolgot.
-Nekünk nincs semmi megbeszélnivalónk! Megb*sztad a szerelmemet!
Ordította Brian teli torokból. Ezt a nő is meghallotta a partról és ezt kérdezte:
-Brian, te szerelmes vagy belém?!
Brian lehajtotta a fejét, s leállt. Ezt mondván:
-Igen...
-Ezt eddig mért nem mondtad el?
-...Féltem, hogy nem lenne nálad esélyem.
Mondta Brian szomorúan, majd felhajtotta a fejét és látta, hogy Josh még mindig életben van. Ismét felemelte a pengét és elkezdett közeledni Josh felé, aki meg hátrált tőle. Ekkora már én is megérkeztem a színhelyre... pontosabban Brian mögött voltam, aki még nem vett észre engem. És eljött az az idő, hogy minden bátorságomat összeszedve ráugrottam Brian hátára, s próbáltam kicsavarni a kezéből a pengét.
-Josh, segíts!
Kiáltottam neki, mert Brian keze nem engedte el a pengét. Josh odaúszott hozzánk és segített. Vagyis lefogta Briant. Itt a mély vízben nehezemre esett a harcolás. És még rátett erre egy lapáttal az, hogy jött egy nagy fekete felhő, ami eltakarta a napot, és másodpercek alatt az eső is elkezdett zuhogni. A szél pedig fújt, mint az állat. A víz lehűléséről már nem is beszélve, olyan hideg volt, mint a jég!
És jött még a ráadás! Egy hatalmas hullám, ami mindhármunkat ki is sodort a partra egy röpke perc alatt. De úgy partra vetődtünk, hogy Josh eszméletét vesztette. A nő gyorsan odaszaladt hozzánk. És megnézte, hogy még mindig Brian kezében van-e a penge. De nem az ő kezében volt, hanem az enyémbe, de csak félig... a másik fele Brian felkarjában volt...
11.Rész/vízi harc: a kezdet
(Elég komi lesz, rész is lesz :)
Brian szinte majdnem lángra robbant a dühtől... benyúlt a zsebébe, s kivette a pengéjét és beugrott a tóba, hogy végezzen Joshsal. Mire Brian odaúszott volna hozzájuk, a nő megfogta Josh fejét és levette a melleiről.
-Mi a baj baby?
-Brian felénk úszik, és elég dühösnek néz ki!
-Hogy ki?!
Nyíltak ki nagyra Josh szemei.
-Brian!
-A picsába! Gyorsan ússz ki a partra, majd én leállítom!
A nő el is indult a part felé, Briant pedig Joshtól nem sok centi választotta már el.
-Josh, te szemét!
-Beszéljük meg a dolgot!
-Nincs semmi megbeszélni valónk!
Ordította Brian, s felemelte a pengét és készült Josh vállába belebökni a pengét, de ő kitért előle. A nő meg már kint volt a parton és rémülten a lábamnál fogva kihúzott a sátramból... én még aludtam volna, majd ezeket mondta:
-Brian kiakarja nyírni Josht!
-Bakker...!
-Ne csak tátsd a szád! Segíts Joshnak leállítani Briant!
Én csak néztem rá meredt szemekkel. Ő pedig csak mondta:
-Na, most! Gyerünk már!
S fölráncigált a földről.
-Mentsd meg Josht!
És a tóhoz lökött... én pedig készültem is beleugrani a vízbe. De elfelejtettem, hogy nem tudok úszni és vízbe ugrani se... ezért a következő történt velem: A szinte térdig érő vízben az egyetlen kiemelkedő hatalmas kőnek nekiugrottam, majd arról lecsúsztam...
A 10., VAGYIS AZ 1. JUBILEUMI RÉSZ!!!
10.Rész/nehéz út a tisztáshoz
(Lesz elég komi, lesz rész... :)
-Hát az biztos!
Súgtam neki vissza. Majd elérkezett a becsengetés ideje... még három óránk vissza volt a Hawaii-g. De azok bár nagyon lassan, akadozva, de még is leteltek. S az ebédet kihagyva, gyorsan eltűntünk a gimiből, az udvarnál pedig három felé váltunk... Én felpattantam a deszkámra és gurultam haza, mint a jó gyerek. Egy röpke tíz-tizenöt perc alatt haza is értem. Beléptem az ajtón, ledobtam a táskámat, majd a deszkát fölakasztottam a falra, ugyanis őt akkora becsben tartottam, hogy külön akasztója és még külön ágyacskája is volt. Na és persze rögvest bevizeztem egy kendőt és letörölgettem vele szegény párát. Máris jobban festett az én kis barátom! Majd bementem a szobámba és a másik táskámat telepakoltam minden jóval, ami egy két napos sátorozáshoz szükséges. Ugyanis nem csak egy délutánra terveztük a szórakozást! Na, szóval a hátamra vettem a táskát, a kezembe a deszkám és készültem már kilépni az ajtón, mikor muter elkapta a pólómat... felé fordultam, és elkezdte a szokásos dumáját:
-Adam! Te mégis hova készülsz?
-Csak Briannékal...
Belevágott a szavamba...:
-Nem meg mondtam neked, hogy ezekkel a hülye gyerekekkel ne barátkozz? Nem értesz te a szép szóból?
-De anya!
-Nem engedlek el randalírozni azokkal!
-De ígérem...
Ismét nem bírta ki, hogy nem vágjon a szavamba...
-Múltkor is ígértél mindent! Erre mi lett? Jött át a szomszéd néni panaszkodni, hogy az ajtója elé sz*rtatok!
-De akkor be voltunk állva.
-Aha, aha! És honnan tudjam én azt, hogy most nem lesztek-e? Mért nem tudsz te rendes gyerekekkel barátkozni, mint mindenki más? Ott van az a Tom gyerek is az osztályodban, az szín okos és 16 éves létére már franciából is leérettségizett! Példát vehetnél róla! Ja és hívott engem a matektanárnő is, gondok vannak veled! Szó sincs róla, hogy elengedjelek azokkal!
Na pont ebben a pillanatban jött meg a faterom... (ITT EGY KÉP RÓLUK)

-Mi a tehén folyik itt asszony?
-Kisfiad menni akar ökörködni a "haverjaival"!
Fater rám kacsintott, majd folytatta:
-Had menjen! Végül is még had használja ki a fiatalságát!
-Még az hiányozna! Ha egy kicsit idősebben menne akkor mi lenne a rosszabb?
-Hát akkor a fütyi már nem a régi... nekem is még ifjú koromba, emlékszel asszony milyen rugalmas volt? Most meg inkább egy szottyadt virslire hasonlít! Na a férfiak életében ez az idős és az ifjú kor között a különbség! Most pedig had menjen útjára a fiúnk!
-Menjen!
Mondta anyám, úgy mintha egy háborúban alul maradt volna. Fater még hozzá tette:
-Ég veled kis guzmó!
-Kösz fater! Te vagy a király!
Kiabáltam vissza neki. Miközben már a deszkámon száguldottam vidáman. Eközben Brian a pincéből lopkodta össze apja tévés dobozaiból a különféle drogokat... amit később a táskájába pakolt és elindult ő is. Josh pedig óvszereket, maszturbáláshoz szükséges eszközöket, meztelen nős magazinokat tömött a táskájába és elcsórva apja egyik kocsiját... és elindult értünk.
Mi már egy jó ideje várhattunk rá, ugyanis úgy volt, hogy ötkor indulunk, de ez eltartott hétig is... majd bedőltünk mi ketten is a kocsiba. S indultunk a gimihez Josh új csajáért. Josh dudált egyet. Ekkor én a mögötte lévő ülésen ülve megböktem a vállát és ezt kérdeztem tőle szinte suttogva:
-Na, mond már meg legalább nekem, hogy ki az új csajod!
Josh ráharapott a szája szélére, majd ezt válaszolta:
-A matektanárnő... de sssh! Ne, hogy elmond Briannek!
Ekkor majd nem leesett az állam...
-Te normális vagy b*zdmeg?! Brian ezt megtudja... kinyír!
-De van egy tervem!
-Mégis mi a franc? Örök életedre europába menekülsz egy eldugott erdőbe, hogy Brian ne találhasson meg téged?!
-Nem az! De ne, hogy el mond már neki!
-Jó, nem mondom, de mégis, hogy a fenébe ültessük majd be a nőt a kocsiba, hogy Brian ne jöjjön rá, hogy ő az...?
-Gyúrj neki egy erős marihuánás cigit, vagy mit tudom én... de gyorsan! A nő bármelyik percben megjöhet!
-Jól van, jól van!
Már nem is tudom, hogy miből sodortam Briannek cigit, de rögtön kidobta a taccsot. Úgy aludt a hátsó ülésen mellettem akárcsak egy vaddisznó, de úgy is horkolt... És egy tíz perc múlva a nő már itt is volt a kocsiban, Josh mellett az első ülésen. Az egész út alatt egymás kezét simogatták... egyik keze Joshnak a nő kezein, majd mellein, a másik pedig a kormányon volt. Én meg hátul báboztam a hajammal. Két óra múlva megérkeztünk az erdőben lévő tisztáshoz. Még Brian a kocsiban fetrengett segg hülyén a drogtól, addig mi felállítottuk mind a két sátrat. Már elég későre járt az idő... a sátrakat is kb. három óránkba tellett felállítanunk Brian segítsége nélkül. Úgyhogy rongy fáradtak voltunk már. Én befeküdtem a sátramban és aludtam, mint a bunda. A nő pedig beköltözött Josh sátrába, és ketten együtt egy fél órás digi-dugi után kimerülten nekivetették magukat a szunyálásnak.
Reggel:
A nő volt az első felkelő, aki kitántorgott fájó seggel Josh sátrából, beleugrott a kis tavacskába pucéran, hogy megtisztíthassa testét és úszkálhasson egy kicsit. Később Josh is felkelt és meglátta, ahogy a nő fürdik a vízben. Ez a látvány őt nagyon felizgatta és beúszott mellé. Na, ekkor volt az, hogy Brian kijózanodva felébredt, kiszállt a kocsiból és meglátta a matektanárnőt és Josht, együtt a tóban, miközben smárolnak, majd nyalják-falják egymást...

9.Rész/Josh: tanárnő csábítási kísérlet
(Komi lesz, rész is lesz... komi nem, akkor rész sem:)
(ÉS NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM MINDENKINEK A BIZTATÓ ÉS ARANYOS KOMIKAT!!!♥♥♥)
Úgy érezte magát, mintha csak egy kivégzésen venne részt, úgy mint áldozat... Ezt a nő is látta rajta és megkönnyült szívvel arcáról eltüntetve a szigor és a düh maradványait, nekikezdett.
-Brian, nem kell azt megmagyaráznod, hogy mért állt a farkad...
Fél percre Brian levetkőzte félelmét, majd ezt látva a tanárnő folyatta, de nem úgy, mint ahogy a srác várta volna:
-Na melyik csajszira állt fel?
Kérdezte tőle mosolyogva a nő. Brian feje rögtön bepirosodott, bizonyára kellemetlen helyzetben érezhette magát... nem is merte megmondani az igazat.
-Hát folyosón jövet egy lány megtetszett...
-Na nem mondod! És, hogy nézett ki a lány?
-Hááát...
-Szép ruhában volt?
-Hát tudja nem a ruha teszi az embert... én tök mást néztem rajta...
A tanárnő erre visszavett a kíváncsiságából:
-Te se vagy különb, mint a többi férfi...
Brian vett egy nagy levegőt, majd a tanárnő folytatta.
-Veled egyenlőre nagy probléma még nem volt, és ne is legyen! El mehetsz, én küldd be Josht!
-Oké.
Mondta és felállt a székből és mondta Joshnak, hogy a matektanárnő várja őt az irodájában... ő be is ment oda. De ő nem a nő elé, hanem a mellette lévő székre ült le. A tanárnő rákezdett:
-Na, ilyen sem volt még!
-Mi nem volt még drágaságom?
Hízelgett neki Josh.
-Hát az, hogy egy diák egy ilyen helyzetben mellém mert volna ülni és drágámnak hívni.
-Hát tudja én heteró vagyok, nem homó!
A tanárnő ezen elvigyorodott.
-Hát azt rögtön gondoltam!
-Meg hát maga drága, nem olcsó lotyónak tűnik!
-Hát nem is vagyok az, tudod engem ki kell érdemelni!
-Nem megy nokedlire mi?
-Tessék?
-Maga a hosszú és egyben vastagot szeretni, ugye?
-Hogy mi van? Mit akarsz ezzel mondani?
-Upsz... úgy értem, hogy maga tényleg nem semmi egy nő!
-Ja, értem. Hát nem vagyok az!
Ekkorra Josh keze már a tanárnő combján volt...
-Tudja ma délután ötkor elmegyünk egy kis tisztásra, ahol csak mi vagyunk és a természet! Adam, Brian és én. Nincs kedve velünk tartani?
-Hát nem hinném, hogy van rá időm.
-Jajj ne, ne mondjon ilyet! Már kezd kettéhasadni a szívem!
-Jól van na... akkor megyek én is!
-Ó köszönöm! Maga az én szívsebészem! Már is egyben érzem a szívemet, köszönöm!
-Akkor, majd gyertek értem ide kocsival! Ja, és majd nem elfelejtettem mondani, tanórán ne sz*pasd magad!
-Rendben van!
Pattant fel a székről Josh, majd kézen csókolta a nőt és rákacsintott, s már ott sem volt. Visszajött hozzánk. Mi már rég a folyosón vártuk a falnak támaszkodva.
-Na mi tartott ennyi ideig?
Kérdeztem tőle. Josh titokzatosan csak ennyit mondott:
-Megbeszéltem az új csajommal, hogy őt is visszük a tisztásra...
-Milyen új csajod?
-Tudod gömbölyű fenék és gömbölyű mell kombináció egy pici ruhába bezárva.
-Na, de ki az?
-Majd meglátjátok!
Mondta nekünk. Ehhez Brian hozzá fűtött egy mondatot:
-Egy kurva. Ugye?
-Nem.
-Hippi csaj?
-Nem. Majd meglátod!
Mondta. És elsétált mellettünk fülig érő szájjal. Brian rögtön a fülembe súgta:
-Hé, ez valamire készül!
8.Rész/tanárnő kikészül,avagy: ha már a f*sz sem mer felállni...
(Ha elég komi NINCS, rész SINCS... ha elég komi VAN, rész is VAN:)
(És nagyon, de nagyon köszönöm nektek a 7.Részhez írt csomó komit ♥♥♥)
A tanárnő majdnem rosszul lett a sperma esőtől, ami pár perc alatt véget ért. De itt hátul szinte minden ragadt tőle. A nő mérges lett erre és Briant kiküldte a teremből. Ő ki is ment lehajtott fejjel és zsebre tett kézzel, becsukta maga után az ajtót és nekitámaszkodott a falnak. Eközben Josh farkát még mindig sz*pta szerencsétlen csaj, én pedig próbáltam levakarni a maradék rágót a szemhéjamról... ami sikerrel is járt végre! Így folytathattam a rágólövöldözést. Csak, hogy most rossz helyre lőttem... a tanárnő fenekét találtam el, aki hátrafordult és észre vett szívószállal a számban, miközben kétségbeesetten nézek. Hát elég egyértelmű volt, hogy ebben a dologban az én kezem benne van... engem is kiküldött. Majd később Josht is, hisz észrevette, hogy sz*patja magát egy csajjal. Már mind a hárman itt álldogáltunk a folyosón.
-Na mi van Josh? Észrevette a tanárocska, ahogy kényezteted magad?
Kérdeztem tőle.
-Ja...
Válaszolta.
-Brian, beléd meg mi ütött?
Kérdeztem őt is.
-Erről most nem szeretnék beszélni...
Mondta.
-Ráizgultál a szexi tanárnénire igaz?
Faggatta Josh Briant.
-Dehogy is!
Vágott vissza Brian.
-Aha, persze! Nem véletlenül állt fel a bréd, nehogy azt hidd!
-Nem vagyok beleesve a nőbe, le lehet rólam szállni b*zdmeg!
-Oké!
Mondta Josh mosolyogva. Majd kicsöngettek és mindenki kifutott az osztályterméből... csak mi álldogáltunk a termünk mellett a folyosón. S megjött a matektanárnő.
-Beszédem van veled Adam!
Mondta nekem mogorván. Én pedig ezt mondtam neki:
-Rendben.
-Gyere utánam! Ti ketten meg maradjatok itt, veletek is van megbeszélnivalóm!
És elindult... én pedig ballagtam utána. Az irodájába vezetett, ott pedig leültetett az asztalához, ő pedig csinált magának egy kávét és leült velem szembe. És nekikezdett...
-Adam figyu, mért nem tudsz viselkedni?
Igazából erre a kérdésre nem számítottam és nem is tudtam rá választ adni ezért csak meg meghúztam a vállaimat. Ekkor feltett még egy kérdés...
-Mért lőttél fenéken egy rágógumival?
-Nem magát akartam, elnézést!
-Akkor szerinted most minden rendben is van?
Egy percre elgondolkoztam, majd lelkiismeretesen ezt válaszoltam:
-Igen!
A nő erre felkapta a vizet...
-Szerinted egy elnézéssel elvan intézve a dolog?
-Igen!
-A fenéket! Ezzel nincsen elintézve!
-Akkor mit akar? Sz*pjam le magát?
Na erre a nő felpattant a székéből és rácsapott az asztalra, és ezt ordította nekem:
-Azzal lenne az egész elintézve ha azt hozzátetted volna, hogy: -Megígérem, hogy ilyen többé nem fordul elő! Ezt mért nem tetted hozzá?
-Mert én nem tudhatom, hogy következő alkalommal mi lesz, és mi nem lesz...
-Szóval úgy tervezed, hogy a következő órámat is tönkreteszed?!
A nő már tökre hibbant volt... erre csak annyit mondtam neki:
-Nem ígérek semmit!
Ekkor már tiszta ideg volt, még a hatalmas dudái is vörösek voltak, nem csak a feje. És ezt vágta a fejemhez:
-Beszélni fogok a szüleiddel! Ez nem mehet így tovább!
-Hát ha úgy tartja kedve akkor csak beszéljen velük, én lesz*rom!
Mondtam neki tök nyugodtan. S kiküldött az irodájából, hogy küldjem be Briant. Ő össze is szedte minden bátorságát és bement az irodájába. És a nővel szembeni székre leült. Most inkább félt, mint izgult... ezért még a farka sem mert felállni, még a segge is összeszorult Briannek...
7.Rész/matekóra: a problémák nem szűnnek, sőt!
(Ha komi YES, a rész OK... ha komi NO, akkor rész DON'T OK)
Nem is tudtam kinyitni a jobb szememet annyira összeragadt a rágó miatt... gyorsan kivettem a vonalzómat a tolltartómból és azzal próbáltam levakarni valahogyan ezt a sz*rt. Eközben Josh egy kicsit közelebb merészkedett a tollával az előtte ülő lány szoknyájához, így fenéken bökte azt, aki rögtön fel is ugrott a székről. Így Josh megláthatta, hogy mi van a lány szoknyája alatt. Erre a válasz az volt, hogy semmi! A lány nem hordott alsóneműt. De rögtön hátra is fordult Joshoz. És ezt suttogta neki, hogy senki se hallja:
-Léci ne mond el senkinek, hogy nincs rajtam bugyi.
A fiú gondolkozás nélkül ezt a mondatot vágta a lányhoz:
-Csak akkor nem mondom el senkinek, ha kapok egy kis szolgáltatást érte. Tudod semmi sem jár ingyen.
A lány nagyon húzta a szája szélét, majd ezt mondta:
-Mennyit kérsz? Most nincs nálam sok pénz...
-Én nem a pénzre gondoltam...
-Hát akkor mire?
-Egy természetbeni szolgáltatásra.
-Süssek sütit?
-Nem...
-Hát akkor mire gondoltál?
-Sz*pj le!
-Hogy mi van?
-Na drága, melyik szót nem érted? A " sz*pj "-ot vagy a " le "-t?
A lány átgondolta a dolgokat, majd összeszedte magát. S ezt kérdezte:
-Oké... de hogyan? Ha észrevesz minket a tanár akkor mi lesz?
-Nyugi baba, nem fog. Guggolj csak ide elém.
A lány, még a tanárnő nem figyelt, gyorsan felállt a székről, majd Josh hátrább ment a székkel. A lány elé guggolt és kicipzározta a fiú farmerét, majd nekiállt a dolognak. Josh csak lazult, és elégedett képet vágott. Ez az elégedett fej itt a hátsó padokban elég szembetűnő volt. De én voltam mégis az első aki ezt észrevette. Meg is kérdeztem Joshtól halkan:
-Na mi ez az elégedett kép?
Josh nem mondott semmit csak egy másodpercre lefelé nézett. Én ekkor hátrább csúsztam a székemmel és meg láttam mért is érzi magát úgy, ahogy... Majd mutattam Joshnak egy


béke jelet az ujjammal, ami nálunk a "csaj terpeszt"-et jelentette. De Josh egy öklöt mutatott vissza, ami nálunk csak annyit jelentett, hogy "csak kézmunka". Már szinte mindent értettem. S folytattam a rágógumi leszedését a jobb szememről. Öt perc múlva ki is tudtam már nyitni a szememet! Csak egy baj volt... hogy a szemhéjamon még maradt egy kis rágódarab aminek köszönhetően most meg nem tudtam becsukni a jobb szememet, így azzal pislogni se tudtam. Brian pedig még mindig a farkával küzdött... teljes mértékben beleeshetett abba a nőbe. Aki észre is vette, hogy Brian még mindig küszködik, ezért odatipegett hozzá.
-Mi a baj? Segíthetek valamiben?
Kérdezte Briant.
-Nem, nem... itt minden oké!
-Nem úgy néz ki. Mit fogsz ott a gatyádnál?
-Semmit, semmit!
-Mi van ott?
Kíváncsiskodott a nő. És elvette onnan Brian kezét... ott a f*sza volt felágaskodva a gatyán kívül.
-Mit csinálsz te?
Nézett nagy szemekkel a nő Brianre.
-Megtudom magyarázni!
Mondta, s a farka már nem bírta az izgatottságot és kilőtte a spermákat minden felé...

6.Rész/matekóra: a kezdet...
(Ismét: Lesz komi, lesz rész... ha nem, akkor nem:)

Ezt a fellángolást, amit Brian farka produkált a szőke tanárnő is észrevette és fölhajtotta a szemüvegét és Brianra bámult, aki próbálta lenyomni a f*szát. De az nem mozdult.
-Mi a problémád?
Kérdezte a tanárnő. Ő pedig még szóhoz se jutott, csak próbálta a cerkáját eredeti helyzetébe visszaállítani, de az még mindig nem moccant egy centit sem. Az egész osztály szinte már egy kisebb röhögőgörcsben szenvedett, miközben Brian szenvedett. A tanárnő közelebb lépett hozzá, majd feltette majdnem ugyanazt a kérdést...
-Valami baj van ott lent?
Brian még mindig cseszekedett... és egy szót sem tudott kinyögni. A tanárnő ebbe már belefáradt és ezt mondta mindhármunknak:
-Hm... na mindegy, fáradjatok a padotokba!
Mi be is töltöttük a leghátsó három padot. A tanárnő meg visszatipegett a tűsarkújában a táblához és írta a példákat, amit mindenkinek meg kell oldania. De mi még egy hangyányit sem értettünk a matekhoz... számunkra ezek a firkák egyenlők voltak a kínai írással. Én az előttem ülőről próbáltam puskázni, kisebb-nagyobb lebukási esélyekkel. Josh az egészet lesz*rta, ő az előtte ülő lány bugyijára kíváncsibb volt, ami a picike miniszoknya alatt rejtőzött, amit a tollával próbált feljebb hajlítani, hogy végre láthassa amit annyira szeretne. Brian pedig még mindig a farkával küszködött a pad alatt. Pár perc múlva belefáradtam a puskázgatásba és inkább izgalmasabb dolgokkal kezdtem el foglalkozni... elővettem egy szívószálat és egy rágógumi csomagot, amiből kivettem egyet és a szívószál egyik végébe nyomtam, a másik végét a számba vettem, s belefújtam. Az első rágógumi darab az előttem ülő stréber vörös hajában kötött ki, a második egy csaj magassarkújára ment... a harmadikat pedig valamiért nem tudtam kifújni, akármennyire is próbálkoztam. Ekkor a rágógumis felét a szememhez emeltem, hogy jobban megvizsgálhassam a probléma forrását... na ekkor az a b*zi rágó a szemhéjamra ragadt.
5.Rész/Josh visszatérése...
(Csak a szokásos: nincs komi, nincs rész... de ha van, akkor van rész:)
... ekkor még párszor átmentünk az ásáson, hogy hitelesebbnek tűnjön az, hogy itt az ég világon semmi sem történt! Egy percre megállítottam Briant a taposás közben.
-Hé! Adsz egy cigit?
-Nesze!
Nyomta a kezembe az öngyújtóval együtt. És várta mikor égetem meg vele a hüvelyk ujjamat... de miközben nézegette, hogy mielőtt nekiálltam volna, a földből egy kéz elkapta Brian lábát (aki ijedtében behugyozott). Én meg rögtön eldobtam a cigit és a gyújtót, és hátrább mentem. Ő pedig próbálta leszedni a lábáróla kezet.
-B*zdmeg, b*zdmeg! Szedd már le a retkes kezedet te zombi a lábamról!
Dühöngött Brian.
-Basszus... lehet, hogy ez a kertész! Visszajött, hogy tönkretegye az életünket, mert mi tönkretettük az övét!
Mondtam Briannek, aki már tényleg be volt b*romira parázva.
-Ez húz lefelé! Segíts Adam!
Mondta, én pedig megfogtam az alkarját a haveromnak és segítettem kihúzni a lábát a földből. És vajon ki jött ki Brian lábával együtt? Hát Josh! Mi csak meredt szemekkel néztünk rá...
-Te, hogy a f*szba kerültél oda?
Kérdeztem tőle. Ő csak mérgesen nézett ránk és ezt mondta:
-Ti szemetek! Bedobtatok a kertésszel együtt a gödörbe és beástatok!
Összenéztünk Briannel és elkezdtünk röhögni.
-Mi ebben a vicces?
-Hát az, hogy mi nem is tudtuk, hogy téged is bedobtunk!
Mondtam és csak úgy könnyeztem a röhögéstől. Josh csak flegmán nézett és ezt mondta:
-Ha ha ha... marha vicces...
Mi ketten még mindig szakadtunk a röhögéstől. Majd távoztunk a helyszínről... egyenesen be a gimibe, és az osztálytermünkbe. Ott már mindenki várt minket ugyanis késve érkeztünk. Megálltunk az ajtó előtt, majd beléptünk a termünkbe, ahol már folyt a matek óra. Amit egy új tanárnő tartott, akinek hosszú szőke haja, nagy ajkai és rövid szoknyája volt, na és persze tiszta rózsaszínben volt. Csak álltunk az ajtóban, míg az ránk nem nézett, vagyis pontosabban Brianre nézett. Briannek nem kellett sok... a f*sza rögtön fel is állt...